Magyar Pénztárszövetség
rövid ismertetés
A Szövetség tevékenységének jogi alapjai
A Magyar Pénztárszövetség a Polgári Törvénykönyvben rögzített, egyesülési jogok alapján egyesületként jött létre. Működésében az “1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról törvény szövetséget szabályozó alábbi fejezete alapján működik:
V. Fejezet
A pénztárak szövetsége
§ 52
(1) A pénztárak érdekeik képviseletére és közös céljaik megvalósítására szövetsége(ke)t hozhatnak létre.
(2) A szövetség jogi személyként működő társadalmi szervezet.
(3) A szövetség a pénztárak működésére vonatkozó szakmai ajánlásokat adhat ki.
(4) A pénztárak a szövetségnél fizetőképességük biztosítására és szolgáltatásaik biztonsága érdekében garanciaalapot, a szolgáltatási szintek és körök közötti különbségek kiegyenlítésére és az ezen törvényben meghatározott további feladatok ellátására általános alapot hozhatnak léte.
(5) A garanciaalap és az általános alap működtetésére az érintett pénztárak megállapodása irányadó
A Szövetség története
A törvényalkotási folyamatot megelőzően több egészségi szolgáltatást finanszírozó egyesület jött létre amelyek létrehozták saját szövetségüket. Ez a szervezet belépett az AIM-be és nemzetközi kapcsolatai, “know how”-ja segítségével részt vett a törvényhozási folyamatban. Az 1993. Act on the Voluntary Mutual Insurance Funds” elfogadását követően a szövetség felvette a mai nevét, és tagszervezetként elismerte a pénztárakat. Az eredmény, hogy a szövetség tagszervezetei mutualité-k lehetnek, amelyek három féle jogi szabályozás alapján jöhetnek létre:
– Segélyegyletek amelyek a Polgári Törvénykönyv alapján alapulnak és az ügyészség felügyelete alatt állnak
– Biztosító egyesületek, amelyek a Biztosítási törvény alapján jönnek létre és a Biztosítás Felügyelet felügyeletével működnek
– Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánpénztárak amelyek a pénztártörvények alapján jönnek létre és az Állami Pénztárfelügyelet felügyeletével tevékenykednek.
A szövetségnek mintegy 60 tagszervezete mintegy 400 ezer személyt képvisel.
A Szövetségnek négy tagozata van, mindegyik választott elnök irányításával működik. ezek:
– Egészségpénztár tagozat
– Önsegélyző pénztár tagozat
– Nyugdíjpénztár tagozat
– Egyesületi tagozat
A Szövetség nemzetközi tevékenysége
A Szövetség történetében nagy jelentőséggel bír a nemzetközi szervezetekkel kialakított kapcsolat, amely lehetővé tette, hogy a törvényalkotás, a tagszervezetek alapítása és szervezése, a tagszervezeteknek történő tanácsadás, a szakemberek képzése és a szövetség által kifejtett kommunikáció területén szinte kizárólag kölföldi tapasztalatokra támaszkodjék, külföldi jogi. oktatási. szervezési anyagokat használjon fel. A nemzetközi kapcsolatok és projektek a következők:
Mutualité Francaise hatása meghatározó a Szövetség életében, mivel e szervezet két csoportban képezte ki a Szövetség szakembereit 1990-ben. Ez a képzés indította el a magyarországi törvénykezési folyamatot. A francia alapelvek bekerültek és következetesen érvényesülnek a magyar törvényekben.
United Nations Development Program. Az ENSZ három egymást követő projekttel támogatta a társadalombiztosítás átszervezését, az egészségpénztárak alapítását, szolgáltatásaik kialakítását és a megelőzési tevékenység intézményesítését a pénztárak keretében. Az ENSZ projektek keretében elsősorban a szociális kommunikáció és intervenció területén
A Flamand kormány és az Angol kormány egy-egy projekt keretében tananyagfejlesztést finanszírozott, tananyagokat és know-how-t adott át.
A Magyar Pénztárszövetség négy nemzetközi konferenciát szervezett. Ezek nem titkolt célja volt az egészség és nyugdíjfinanszírozás kérdésében a francia elvek érvényesítése magyarországon. Részben e konferenciáknak köszönhető az, hogy az egészség és nyugdíjfinanszírozó szervezetek mutualista alapon személyi egyesülésen alapuló nonprofit civil szervezetként jöttek létre.
A Magyar Pénztárszövetség érdekképviseleti tevékenysége
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító pénztárakról szóló törvény azok módosításai illetve a kapcsolódó kormányrendeletek a Magyar Pénztárszövetség kezdeményezésére, illetve később befolyására jöttek létre és alakultak.
A magányugdíj pénztárakról szóló törvényhozás folyamatában a Magyar Pénztárszövetség bizonyos mértékig a mérleg nyelve szerepét töltötte be.
1999-ben a Magyar Pénztárszövetség sikeresen lobbyzott az egységes társadalombiztosítási rendszer fennmaradása, továbbá az adókedvezmények fennmaradása érdekében.
1998-ban a Magyar Pénztárszövetség a pénztárak számára etikai kódexet hozott létre és fogadtatiott el az összes pénztárakat tömörítő érdekképviseleti szervezettel. Itt képes volt és azóta is képes a társszervezetekkel konszenzusos fellépésre.
A Magyar Pénztárszövetség tájékoztatási és oktatási tevékenysége
Az önkéntes és magánpénztárak tevékenységét szabályozó törvényekben a pénztáraknál az ügyvezetői, aktuáriusi és befektetői munkakörök betöltésére szakképzettséget írtak elő. E szakképzettségek megszerzésére egy posztgraduális és két érettségit követő (postsecundary) oktatás akkreditációja történt meg a Magyar Pénztárszövetség közreműködésével. A teljes pénztárszféra szakoktatása a Magyar Pénztárszövetség közreműködésével történik.
A Magyar Pénztárszövetség évi négy alkalommal hírlevelet tesz közzé. Korábban e hirleveleket angol és német nyelven is közreadta de erről később financiális okoból le kellett mondania.
A Magyar pénztárszövetség havonta szervez szakmai összejöveteleket. Ilyen összejövetelek során együttműködik szoftware börze megszervezésében, a pénztárak által használt szoftver minősítésében.
2000-től a Magyar Pénztárszövetség képviselője tagja lesz a Magánpénztárak garanciaalapja igazgatótanácsának.
A Magyar Pénztárszövetség szervezési és tanácsadási tevékenysége.
Az ENSZ fejlesztési program keretében a Magyar pénztárszövetség felmérés, média anyagok készítése és média szereplés formájában jelentősen hozzájárult a kölcsönös segítség és ennek szervezett formája – az egészségpénztárak – tevékenységének megismertetésében.
A Szövetség bizonyítékokon alapuló megelőzési ajánlásokat készíttetett és terjeszt az egészségpénztárak között, ezzel segítve költséghatékony szolgáltatások kialakítását.
A Ssövetség majd minden egészségpénztár megalapításánál tanácsadással, az alapító űlések megszervezésével és pályázatok útján pénzbeli támogatással is aszisztált.
Összefoglalva
A Magyar Pénztárszövetség jogállásánál fogva nem tekinthető az egészség és nyugdíjpénztárak csúcs szervének. Működése viszon meghatározó jelentőségű volt a pénztárak arculatának, a pénztárszakma kialakításának, a pénztárak érdekvédelmének folyamatában.