 |
Czöndör Gyula:
Pillanatfelvétel az önsegélyző pénztárak működésének főbb sajátosságairól
Az önsegélyző pénztárak alakulásának társadalmi előzményei
A rendszerváltást követően megkezdődött a paternalista állam lebontása. Az állami gondoskodás csökkenése kezdetben sokkolta a társadalmat. A társadalmi-gazdasági struktúra átalakítása során az emberek egyfajta szocializációs válságba kerültek. A több évtized alatt rögződött társadalomkép teljesen megváltozott. Olyan új jelenségekkel találták szembe magukat, mint a privát gazdaság, az állami vállalatok felszámolása, ennek nyomán fellépő munkanélküliség.
Az így keletkezett űrt ki kellett tölteni. Ebbe az űrbe nyomultak be a civil szervezetek, amelyek intézményesülése még messze nem fejeződött be. Így a civil társadalom - bár nyomaiban jelen van - társadalmat átfogó hatásaiban még nem érvényesülhet.
A civil szerveződések sajátos formájaként jöttek létre az önkéntes kiegészítő biztosító pénztárak, amelyek a törvény megszületése előtt egyesületi formában kezdhették el a működésüket. Ezek közül számos egyesület ma is működik. Érdekes megemlíteni, hogy elsősorban az önsegélyező tipusú intézményeknek sikerült fenntmaradniuk azokban az ágazatokban melyek képesek voltak legalább nyomokban megőrizni civil értékeiket.
Felsorolás szerűen:
- Vasúti Alkalmazottak Rudolf Segélyegyesülete - 1875 (85.000 fő)
- Vasutas Segélyező Egyesület - 1876. (100.000 fő)
- Mozdonyvezetők, Vasútüzemi Dolgozók Segélyező Egyesülete 1881. (26.000 fő)
- Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesülete 1894. (77.000 fő)
- Vasutas Önkéntes Támogatási Alap - 1930. (205.000 fő)
- Bányász Segélyegylet 1800-as évek végén alakult (20.000 fő)
Az előbbiek mintájára alakult a MATÁV Önsegélyző Egyesület - 1991 -
Érdekes epizód volt ebben, hogy a pénztárakról szóló törvénytervezet már 1990. őszén megszületett, mégis csak 1993 november 16.-án került elfogadásra.
Az állam maga is bizonytalan volt, hogy az öngondoskodás e lehetőségét felajánlja e a társadalom tagjainak.
Az 1993. évi XCVI. törvény három önálló pénztártipust jelölt meg.
Sajnos a fejlődés nem arányos a három tipus között. Ennek elemzésére most nem térünk ki, bár nem lehet elhallgatni, hogy a piacgazdasági elemek ezt a szférát sem hagyták érintetlenül, annak ellenére, hogy a non-profit szektor megteremtése volt a cél. Ez mindenképpen a nyugdíjpénztárak fejlődésének kedvezett.
A három pénztártipus közül most elsősorban az önsegélyző pénztárak helyzetének elemzése a cél, de ezt megelőzően tekintsük át az önsegélyző pénztárak létrehozásának törvényben meghatározott céljait.
Az önsegélyző pénztárak létrehozásának céljai
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egyik típusát jelentő önsegélyző pénztárak létrehozásának alapvető célja, hogy tagjait segítségben, segélyben részesítse akkor, ha azok szociális helyzete veszélyeztetetté válik valamely okból. A szociális veszélyeztetettség egyénre gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében létrejövő önsegélyző pénztárak, tevékenységük révén az egyik fontos elemét jelentik a tagság szociális biztonságának.
Az önsegélyző pénztárak a tagság részére folyósított segélyekkel kiegészítik a társadalombiztosítási és más szociális ellátásokat. Ezzel igyekeznek tovább csökkenteni azon okok negatív hatásait, melyek szerepet játszanak az egyes tagok élethelyzetének rosszabbodásában.
Az önsegélyző pénztárak tevékenysége, céljai - összehasonlítva a nyugdíj-, illetve egészségpénztárakkal - rendkívül sokrétűek, átfogóak és széleskörűek, gyakorlatilag a másik két pénztártípus tevékenységén kívüli összes területét lefedik az öngondoskodásnak. (Ezt jól szemlélteti az alábbiakban bemutatásra kerülő szolgáltatások köre. 2. táblázat)
Az önsegélyző pénztárak létrehozásának céljai a következők:
1. Keresetveszteség miatti támogatások
- Munkanélküliek támogatása
- Megváltozott munkaképességűek támogatása
- Keresőképtelenek támogatása (szülés, beteg személy ápolása, tartósan táppénzen lévők)
2. Szociális jellegű támogatások
- Gyermeknevelési támogatás
- Lakásfenntartási támogatás
- Átmeneti segélyezés
3. Egészségi állapottal kapcsolatos támogatások
- Gyógyszervásárlási támogatás
- Gyógyászati segédeszközök árának támogatása
- Ápolási támogatás
4. Elhalálozással kapcsolatos támogatás a hátramaradottak részére
A fentiek szerinti négy fő csoportba sorolt támogatások alapvetően pénzsegély formájában kerülnek folyósításra. Néhány támogatás esetében - elsősorban a munkanélküliek, valamint a megváltozott munkaképességűeknél - lehetőség van olyan támogatási formák alkalmazására is, amelyeknél a támogatott közvetlenül nem pénzt kap, hanem számára oktatási, átképzési tanfolyamokat finanszíroz (részben vagy egészben) az önsegélyző pénztár.
Az önsegélyző pénztár tagsága - a pénztár létrehozásával, tudatosan - együttesen vállalja azokat a kockázatokat, amelyeknek bekövetkezésekor a pénztári szolgáltatásokra sor kerül. Ez egyben azt is jelenti, hogy ennél a pénztártípusnál a tagság egy része - hosszabb-rövidebb ideig, esetleg egyáltalán - nem részesül a szolgáltatásokból, annak ellenére, hogy tagdíjfizetési kötelezettségét szabályszerűen teljesítette. Ez az önsegélyző pénztárak teljesen sajátos vonása, hiszen a nyugdíj- és egészségpénztáraknál elképzelhetetlen, hogy a tagok ne kapjanak semmilyen szolgáltatást.
Ennek a látszólagos ellentmondásnak az oka éppen az önsegélyző pénztárak létrehozásának a fő céljában keresendő; vagyis: a tag akkor jogosult a szolgáltatásra, ha szociális helyzete veszélyeztetetté válik. Itt tehát a tag számára az a "jó", ha nem kap szolgáltatást, ami viszont azt jelenti, hogy élethelyzete nem veszélyeztetett. A pénztári tag tagsági viszonyával igyekszik előre gondoskodni önmagáról, arra az esetre, ha - váratlanul és nem kívántan, de - szociális helyzete rosszabbra fordul.
Az önsegélyező pénztárak fejlődése
A PSZÁF kimutatása szerint ma 21 önsegélyező pénztár működik. Informális adatgyűjtés során megállapíthattuk, hogy ez a szám sem pontos mivel egy pénztárról biztosan tudjuk, hogy önfelszámolást kezdeményezett és további négy sorsa is bizonytalan.
A pénztárak fejlődését az alábbi táblázattal tudjuk szemléletessé tenni:
1. táblázat
|
Megnevezés |
1994 |
1995 |
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
|
Önsegélyező pénztárak taglétszáma |
|
729 |
2770 |
4410 |
13 953 |
46 096 |
60 230 |
|
Taglétszám növekedés | | |
280,0% |
59,2% |
216,4% |
230,4% |
30,7% |
|
Önsegélyező pénztári vagyon /Milliárd forint/
| |
0,007 |
0,021 |
0,050 |
0,132 |
1,160 |
0,85 |
|
Vagyon növekedése | | |
186,3% |
141,7% |
162,9% |
775,6% |
- 26,7%
|
Az önsegélyző pénztárak tevékenysége mai állapotukban négy fő területen érvényesül:
- területi
Viszonylag kislétszámú közösségek (pár száz fős tagsággal) szociálist segélyt nyújtó szervezetei. Fejlődésük lassú, hullámzó.
A tagsági díjat maguk a tagok fizetik.
- ágazati, vállalati
A vállalati és ágazati szociálpolitikai intézményrendszer részeként alakultak. A tagsági díjat szinte minden esetben a munkáltató fizeti.
- szakmai érdekvédelem
Az utóbbi két évben több szakszervezet maga is létrehozott egy speciális önsegélyző rendszert az érdekvédelmi szervezetek tagjai számára. Ezek fő jellemzője, hogy rendkívül alacsony tagsági díj mellett (melyet a szakszervezet fizet), viszonylag magas összegű szolgáltatásokat nyújtanak elsősorban a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett rendkívüli élethelyzetekben. Pl. munkahelyi baleset. Emellett azonban, hagyományos szolgáltatásaik is vannak, főleg olyanok, melyek eddig is a szakszervezetek segélyezési körébe tartoztak. (Pl. gyermekszületés, házasságkötés, hozzátartozó elhalálozása, betegségi segély stb.)
E tipussal összefüggésben figyelhetünk fel a táblázat 2000. évi adataira, mely jelentős létszámnövekedés mellett a vagyonadatokban csökkenést mutat. A magas taglétszám ellenére a tagdíjbevétel alacsony. A működési költségek aránya viszont magas (40%)
- egyéb
Ágazati kollektív szerződésben állami támogatással létrehozott pénztár (bányászat területén), mely az ágazat leépítésével keletkező szociális feszültségek kezelésében, a munkavállalók átképzésében vállal szerepet. Ez az egyetlen pénztár, mely a munkanélküliség kezelésében is. A tagok egyénileg is fizetnek tagdíjat, de a pénztár fő bevételi forrása szerződésben meghatározott állami támogatás.
A pénztárak szolgáltatásai:
Az alábbiakban bemutatjuk néhány pénztár szolgáltatási jegyzékét, mely szemlélteti, hogy főleg milyen szolgáltatásokra tartanak igényt a tagok:
2. táblázat |
|
1. pénztár |
2. pénztár |
3. pénztár |
4. pénztár |
5. pénztár |
6. pénztár |
- beiskolázási segély
- családi pótlék kiegészítés
- temetési segély
- gyógyszer segély
- betegségi támogatás
|
- szülési segély
- temetési segély
- árvasági segély
- betegségi segély
- kórházi ápolási segély
- rokkantsági segély
- rokkant nyugdíjazási segély
- beiskolázási segély
- gyermeknevelési segély |
- szülési segély
-lakásfenntartási segély
- rokkantsági segély
gyógyszer ártámogatás
-gyermeknevelés segély
- átmeneti segély |
- gyógyszer ártámogatás
- lakásfenntartási segély
- átmeneti segély |
- temetési költségek megfizetése
(speciálisan erre szakosodott) |
- áttelepülési segély
- szakképzési, átképzési segély
- munkanélküli segély kieg.
- beruházás támogatása energia váltásra
- VIT nyugdíjpénztári tagdíj kieg.
- nyugdíjszarű járadék
kieg.
- vállalkozói hitel kamat támogatás
- biztosítási díj kiegészítés
- lakáshitel tartozás kiegyenlítése |
A szolgáltatásokra fordított összegeket nem tüntettük fel, mivel azok nagyon széles skálán mozognak. A szolgáltatásra fordítható összegek nay mértékben függnek a tagdíj kondicióktól A korábbi utalás a szolgáltatások sokszínűségére az előzőekben is szemléltethető. A fentiek között nem is mutattuk be a szakszervezetek szervezésében létrehozott pénztárak szolgáltatásait.
Mint említésre került ezek a pénztárak a standard szolgáltatásokon kívül, mint szülési, házassági, gyermeknevelési, gyógyszer ártámogatási segélyen kívül, munkahelyi baleset, megrokkanás esetén nyújtanak szolgáltatásokat.
Ennek szemléltetésére is bemutatunk egy szolgáltatási jegyzéket: |
|
1.Kedvezményezett |
Pénztártagok | |
|
2. Forrás |
Szakszervezeti tagdíjból alanyi jogon |
+ 50.- Ft./hó befizetése esetén |
|
3. Szolgáltatások | | |
|
31. Baleseti halál esetén |
80 ezer forint |
100 ezer forint |
32. Természetes halál esetén
ha a tagsági viszony:
- 0 - 10 év
- 10 - 20 év
- 20 - 30 év |
10 - 20 ezer forint |
15 - 25 ezer forint |
|
33. Házastárs, éllettárs és eltartott gyermek halála esetén | |
5 ezer forint |
|
34. Munka baleset esetén kózházi ápolási segély |
200.- Ft./nap |
250.- Ft./nap |
|
35. Harminc napot meghaladó táppénzes állomány után | |
3 ezer Ft./év |
|
36. Szülési segély gyermekenként |
10 ezer forint |
10 ezer forint |
|
37. Házasságkötés támogatása |
5 ezer forint |
5 ezer forint
|
38. Balesetből adódó egészségkárosodás esetén:
- egy kar elvesztése
- egy kézfej és alkar elvesztése
- egy láb elvesztése térdből
- egy lábfej elvesztése
- hüvelykujj teljes elvesztése
- egy szem látóképességének
mindkét szem látóképességének elvesztése
-beszédképesség teljes elvesztése, mindkét fül
teljes süketsége |
50 - 100 ezer forint |
50 - 120 ezer forint |
Megállapítások:
1. A jelenleg működő önsegélyző pénztárak többsége valamilyen ágazathoz, vállalathoz, munkahelyhez, érdekvédelmi szervezethez kötődően alakult meg. A tagsági díjat e pénztárakban a tagok helyet a munkáltató, vagy az alakulást kezdeményező szervezet fizeti meg a tagok helyett. A tagsági díj mértéke: 50 - 4500 forint között szór.
2. A pénztárak egy része az ágazati, vállalati szociálpolitika részeként működik. Ezek között jó példaként említhető: a MÁV, MATÁV, Villamosenergia Ipari Társaságok ágazati szociális rendszere.
3. A szakszervezetek közül néhány is a korábbi szakszervezeti szolgáltatásokat önsegélyző pénztárakon keresztül nyújtja.
4. A néhány területi elven szerveződött pénztár nem képes a tagsági kört jelentősen bővíteni. Nem tudtak nyitni a települési önkormányzatok felé sem azok fogadóképességének elutasítása miatt.
5. A szolgáltatási paletta rendkívül sokszínű. Ennek ellenére a hagyományos segélyezési igények kielégítését célozzák meg és ehhez bővítik a tagság speciális igényei szerint a szolgáltatások körét.
6. A munkanélküliség kezelésére nem alakultak pénztárak. Egyetlen pénztár szolgáltatása között szerepel kiegészítő munkanélküli járadék szolgáltatás. Ennek okai között bizonyára közrejátszik az, hogy ilyen rendszerek felépítése önkéntes csatlakozással nem biztosítható, biztosításmatematikailag sem alátámasztható a rentábilis működés.
7. Az önsegélyezés rendszere elsősorban azokon a területeken éli reneszánszát, ahol ennek már komoly hagyományai voltak.
Javaslatok:
- Állami ösztönzéssel is el kellene érni, hogy a vállalatok, ágazatok, intézmények szociálpolitikai gyakorlatába beépüljön a munkavállalók szociális támogatása, melyet az önsegélyző rendszer kiterjesztésével lehetne megvalósítani.
- Az önsegélyző pénztári forma alkalmas lenne az átmeneti munkanélküliség gondjainak az enyhítésére is, különösen, ha szolgáltatási körébe felvehetne aktív támogatási eszközöket is, mint átképzés, továbbképzés. Ez a forma különösen azoknál a rétegeknél lenne alkalmazható, amelynek tagjai nem esnek a foglalkoztatási törvény hatálya alá. (Ezzel kapcsolatos javaslatot önálló napirend keretében megvitatásra ajánljuk.)
- A települési önkormányzatok szociális ellátási feladatait területén működő önsegélyező pénztárakon keresztül is biztosíthatná, amennyiben bizonyos ellátási kötelezettségekre szerződést kötne azokkal és a finanszírozás egy részét is biztosítaná.
- Megfontolandó az is, hogy az egészségpénztári és önsegélyző pénztári szolgáltatások között nagyobb átjárhatóság legyen. Az önsegélyző pénztárak is vállalhassanak egyes egészségpénztári szolgáltatásokat.
- Az önsegélyző pénztárak működését, szolgáltatási rendjét, a speciális feladatra történő alkalmazás lehetőségét - az egészségpénztárakhoz tett javaslathoz hasonlóan - önálló kormányrendeletben lenne szükséges szabályozni.
Jelen dolgozatunk röviden a mai gyakorlat bemutatására szorítkozott. Az idő rövidsége miatt nem volt mód arra, hogy felmérjük e pénztártipus ismertségét, társadalmi elfogadottságát. Nincsenek részleteiben kidolgozott javaslataink e pénztártipus fejlesztésre vonatkozóan az önfoglalkoztatók önsegélyző pénztárától eltekintve. A bizottsági munka során bizonyára erre is sor kerülhet.
Budapest, 2001. június 19.
Czöndör Gyula
|
|
|
