H Í R L E V É L

A FOCUS Rt. a pénztárminősítésről

A Magyar Pénztárszövetség pénztárklubja 1998. december 15-én előadást szervezett a pénztárminősítés témakörében. Az előadást a FOCUS Befektetés Minősítő Rt. vezérigazgatója, Rotyis József tartotta. A vezérigazgató bevezetőjében röviden bemutatta a céget, majd áttért a FOCUS által készített pénztárminősítések tartalmának, kialakításának és használatának ismertetésére.
A FOCUS Befektetés Minősítő Rt. 1998. júniusában alakult 200 millió forint alaptőkével, 18 részvényessel, 17 belföldi és az amerikai Thomson BankWatch, a világ egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő cégének összefogásával. A cég tevékenységi köre magába foglalja vállalatok, bankok, brókerházak, befektetési alapok, önkormányzatok, önkéntes és magánnyugdíjpénztárak nyilvános vagy zárt minősítését, iparági- és szektor tanulmányok, elemzések készítését.
A minősítés tartalmát tekintve a FOCUS Rt. véleménye a minősített pénztárak tagjai felé vállalt nyugdíjszolgáltatási kötelezettségeinek kifizetéséhez kapcsolódó kockázatokról. A minősítés egy olyan részletes elemzés eredménye amely a következő területek vizsgálatát fedi le:

piacelemzés - a piac helyzetének, sajátosságainak, felosztottságának áttekintése, a meghatározó piaci szereplők azonosítása, a minősített pénztár piaci poziciójának meghatározása, a jövőbeli piaci tendenciák feltérképezése;
Pénzügyi elemzés - a pénztár eszközportfóliójának vizsgálata hozam és kockázatosságszempontjából, a pénztár befektetési politikájának, stratégiájának és a pénztár pénzügyi kimutatásainak elemzése;
A működési környezet elemzése - a pénztárszolgáltatók tevékenységéhez kapcsolódó pénztári ellenőrzési módszerek és gyakorlat vizsgálata;
A vezetési tevékenység elemzése - a pénztárvezetés tevékenységének áttekintése a piaci és működési kockázatok feltárása és kezelése szempontjából, illetve a pénztári belső ellenőrzési módszerek és gyakorlat elemzése.

A minősítés kezdeményezője lehet a pénztár maga vagy harmadik fél is. A minősítés - amennyiben ezt a pénztár így kéri - nyilvánosságra kerül. Harmadik fél részéről kezdeményezett minősítés esetén az eredmény csak a megbízó részére válhat hozzáférhetővé. A nyilvános minősítések a piac, a zárt minősítések a pénztár vezetősége részére szolgáltatnak információt. A nyilvános minősítés révén nyert piaci információ mind a pénztártagokat, mind a pénztár döntéshozóit segíti azáltal, hogy megismerhetővé teszi a pénztárak működésében rejlő kockázatokat.
A FOCUS minősítései kiegészítik a piaci szereplők pénztárakról alkotott ismeretét, s lehetővé teszik számukra, hogy a pénztárak hozamadatai mellett új, a pénztári kockázatokról szóló információt is felhasználjanak döntéseikben. A minősítések megjelenésével a pénztártagok kockázatviselési hajlandóságuk függvényében is dönthetnek arról, hogy melyik pénztárban legyenek tagok. A minősítések a pénztárakat is segítik, hiszen a piaci pozicionálás alkalmas eszközként szolgálhatnak.

A szövetség legfontosabb feladata a pénztárak érdekvédelme

December 10-én ülést tartott a Magyar Pénztárszövetség elnöksége. Napirendjén szerepelt a tagszervezetek érdekvédelmével kapcsolatos szövetségi feladatok megvitatása. Pusztai Lajos elnökségi tag elmondta, hogy az alacsony létszámú pénztárak nagyon rossz és kiszolgáltatott helyzetben vannak. Nemcsak az a probléma, hogy vezető testületeik ismetei hiányosak, hanem az is, hogy adminisztrációs kötelezettségeik túlzottak a méreteikhez és teherbíró képességükhöz képest. A pénztárszolgáltatók folyamatosan emelik az áraikat, amit ezek a kispénztárak nem tudnak megfizetni. Ezekre az okokra is visszavezethető, hogy az ellenőrzések során az Állami Pénztárfelügyelet - törvény szabta kötelezettségénél fogva - súlyos büntetéseket helyez kilátásba amennyiben nem korrigálják a fellelt hiányosságokat.
Jogalkotási oldalról több lehetséges megoldást is felvetettek. Többek között azt, hogy a vállakozásokéhoz hasonlóan a pénztárak méretétől függően is lehetne differenciálni az ügyviteli és beszámolási követelményeket. Az önkéntes pénztárak társadalmi missziót teljesítenek. A törvényhozásnak is tudomásul kellene vennie, hogy a pénztárak szolgáltatásai részét képezik egy-egy gazdálkodási egység bér- és szociálpolitikájának.
Nagy hiba lenne, ha a ma még kislétszámú önkéntes önsegélyző és egészségpénztárak elsorvadnának mielőtt bizonyítani tudták volna, hogy fontos társadalmi igényt elégítenek ki.
Az elnökség tagjai úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a szövetséghez tartozó valamennyi kispénztár helyzetét. A szövetség elnöksége elhatározta, hogy probléma-feltáró kérdőívvel felmérik, milyen konkrét segítséget igényelnének tagszervezeteik. A szövetség saját pénzügyi eszközeit felhasználva konkrét gyakorlati segítséget is nyújt szükség esetén, ha egy-egy pénztár ügyeinek rendezésében az megoldást jelent.
A probléma kezelésére eddig is tettünk lépéseket - mondta Skrabski Árpád elnök, hiszen ezt az összefogást segíti a Pénztárszövetségek Fóruma. Több olyan javaslatot tettünk a Felügyeletnek, amivel csökkenteni lehetne a pénztárakra háruló terheket. Ezek közé tartozik a a mérlegadatok közzétételével kapcsolatos szabályozás megváltoztatása, a pénztárak differenciált elbírálása az ügyviteli kötelezettségek vonatkozásában, az egyszerűsített beszámolási rendszer bevezetése, gyakoriságuk csökkentése, segítségnyújtás az informatikai háttér megteremtésében, támogatás nyújtása a saját szakember kiképzésében.
Addig is amíg ezeket az eredményeket elérjük szakmai, módszertani és anyagi segítséget kell nyújtani a rászoruló tagszervezeteknek, egy szövetségnek nem lehet ennél fontosabb feladata.

A társadalom kettészakadása egészségkárosító tényező

Az egészségbiztosításról és egészségügyi ellátásról szóló törvényekben rendszerintézményekként nevesítve vannak a nonprofit elven működő önkéntes kiegészítő egészségpénztárak, mint az egészségügyi reform fontos szereplői. Ennek ellenére az elmúlt másfél évben sem fejlődtek a várt mértékben ezek a szervezetek, annak ellenére, hogy vannak biztató eredmények - hangzott el a Magyar Pénztárszövetség november 29-én, a SOTE Magatartástudományi Intézetével közösen tartott rendezvényen. Ennek legfőbb oka, hogy a pénztárakról szóló négy éve megszületett törvény nyomán a jogalkotó ma sem rendezte, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyeket kizárólag az egészségpénztárak nyújthatnak. Az 1993-ban kihirdetett törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a pénztár olyan ellátásra szerződhet szolgáltatóival, amit a társdalombiztosítás nem nyújt. A pénztárak és a társadalombiztosítás közötti egyenes összefüggést mutatja, hogy amikor 1995 márciusban megszűnt a fogászati kezelések ingyenessége, azonnal több fogászati egészségpénztár is alakult, majd amikor részben visszaállították az ingyenességet a pénztárak fejlődése is megtorpant. Jelenleg 26 egészségpénztár működik alig több mint félmilliárdos vagyonnal.
A rendezvényt Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg. Előadásában ismertette Skrabski Árpáddal és Szedmák Sándorral közös morbiditási felmérésének eredményeit. Ezek bizonyították, hogy a magyar lakosság leszakadó rétegei - az alacsony iskolázottságúak, az ötven évnél idősebbek, az ország észak-keleti megyéiben élők - körében nagy valószínűséggel alakul ki a depresszió, ami később súlyos élettani következményekkel jár. Kopp Mária hozzátette: épp ezek a rétegek, akik nem tudnak vagy nem akarnak egészségmegőrzésre költeni. Az egyik résztvevő - vidéki városban működő pénztár vezetője - elmondta, hogy városukban sokan akkor sem kívánnak belépni a pénztárba, ha munkáltatója fizeti a tagdíjat, mondván, hogy a pénzt a fizetéssel együtt fizessék ki inkább.
A résztvevők javaslataikat írásban is eljuttatták a Magyar Pénztárszövetségnek, mely a javaslatokat feldolgozva eljuttatja az illetékes kormánytagoknak.

Április 30-ig csatlakozhatnak még a pénztárak az Etikai Kódexhez

A Pénztárak Etikai Kódexéhez való csatlakozás első fázisában 62 önkéntes és magánnyugdíjpénztár csatlakozott a Kódex normarendszeréhez, mely pénztáraknak több mint 420 ezer tagja van.
A Pénztárszövetségek Fóruma decemberi ülésén úgy határozott, hogy a csatlakozási lehetőséget kiterjeszti 1999. április 30-ig, tekintettel arra, hogy sok pénztár eddig tartja meg közgyűléseit, ahol dönthetnek a csatlakozásról. Ezt követően a Pénztárszövetségek Fóruma nyilvánosságra hozza a csatlakozott pénztárak listáját egyben kezdeményezi az Etikai bizottság létrehozását.

Tallózás

A nyugdíjpénztárak külföldi befektetései
" A tavaly indult magánnyugdíjpénztárak ezt a befeketetési tevékenységet csak jövőre kezdhetik ugyan, s 2000-ben vagyonuk legfeljebb 10, 2001-től pedig 20%-át fektethetik külföldi papirokba, ám az önkéntes pénztárak közül többen már 1998-ban is befektetettek más országokban. A pénztári befektetéseket szabályozó kormányrendelet, talán nem is szándékosan, csak a külföldi részvények beszerzését teszi lehetővé, a kötvényekét és állampapirokét nem - csak akkor, ha az Magyarországon forgalomba hozott, amire viszont jelenleg nincs gyakorlati példa - jóllehet egy német vagy amerikai kincstárjegy legalább olyan megbízható lenne, mint egy német vagy amerikai részvény. Az Állami Pénztárfelügyelet szakemberei szerint valószínű, hogy ha nagyobb igény lesz külföldi állampapirok vásárlására, feloldják ezt a jogszabályi akadályt, amit az Európai Unióhoz való csatlakozásig Európán belül amúgy is meg kellene szüntetni, minthogy a tagországok között nem korlátozható a befektetések áramlása."

/HVG 1999. január 30-i számából /113. old./ Makara Klára cikkéből/

Folyamatos a fejlesztés a pénztárüzemeletető szoftverek piacán

Szoftver bemutató

A Kölcsönös Segélyegyeteket Támogató Alapítvány ismét megszervezi a pénztárüzemeltető szoftverek bemutatóját, mely rendezvényre meghívást kapnak mindazok a fejlesztők akik az 1998. évben meghirdetett szoftverpályázaton eredményesen szerepeltek, illetve azok is akik a korábbi években elnyerték az alapítvány elismerő oklevelét.
A szoftverbemutatóra 1999. március 5-én 10-14 óráig kerül sor a Lánchíd Irodaház 569.sz. előadótermében, mely rendezvényre meghívójukat valamennyi érdeklődő számára eljuttatják.

Rövidesen a világhálón a Magyar Pénztárszövetség

1997. októberében rendezett nemzetközi egészségbiztosítási konferencián a résztvevő nemzetközi egészségügyi szervezetek, orvosi kamarák, civil szervezetek és szakszervezetek létrehozták a Nemzetközi Információs Hálózatot, angol nevén International Information Network of Civil Organizations-t. Rövidesen elkészül a Hálózat weblapja is. A Hálózat tagjai egyelőre az aktuális információikat vithalm a IINCO.ORG címre juttathatják el.

A pénztárak portfólió nyilvántartó rendszere