A Gazdasági Versenyhivatal Vj. 111/1999. sz. eljárásában hozott határozat alapján módosított szöveg.

Egyes, az 1997. évi LXXXII. tv. alapján létrejött magánnyugdíjpénztárak és az 1993. évi XCVI. tv. alapján létrejött nyugdíjpénztárak (a továbbiakban együtt: pénztárak) önkéntes elhatározásukból, (valamint a Pénztártanács a rá vonatkozó jogszabályi felhatalmazás alapján) azért, hogy a pénztárak szolgáltatásai, valamint a pénztáraknak a tagjaikhoz, a részükre szolgáltatást nyújt és az egymáshoz való viszonyuk bizalmi jellegéből fakadó elvárások érvényesülését hosszú távon is elősegítsék és a magánnyugdíjrendszerrel szembeni bizalmat növeljék, ezúton, a Pénztárszövetségek Fóruma szakmai támogatásával és tevékeny közreműködésével megalkották a:

PÉNZTÁRAK ETIKAI KÓDEXÉT.

I. PREAMBULUM

1.
A jelen etikai kódex (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy

a) a pénztáraknak a tagjaikkal, a szolgáltatókkal és a többi pénztárral létesülő kapcsolataiban iránymutatásul szolgáljon, az érintettek jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályi rendelkezésekben, valamint a pénztárak alapszabályában, szervezeti működési szabályzatában, szolgáltatási szabályzatában stb. (a továbbiakban együtt: Pénztárszabályok) külön nem, vagy csak részben rögzített kérdésekben az etikai alapot biztosítsák, illetve a Pénztárszabályok helyes értelmezéséhez segítséget nyújtsanak;

b) a pénztártagok és a lehetséges pénztártagok számára nyilvánvalóvá és megismerhetővé tegye a Szabályzatot magukra nézve kötelezőnek elfogadó pénztárak felelősségének tartalmát, ezáltal is növelve a pénztártagok és a szélesebb közvélemény bizalmát azokkal a pénztárakkal szemben, amelyek tevékenységüket az etikai szabályok betartása mellett folytatják;

c) hátteret biztosítsanak a pénztárak tevékenységének megítéléséhez.

2.
Az etikai szabályok elsődlegesen a Szabályzat személyi hatálya alá tartozók normakövető magatartásán keresztül érvényesülnek, feltételezve, hogy az érintettek felismerik annak jelentőségét, hogy a Szabályzatban megfogalmazott etikai normák érvényesítése saját érdekükkel és a pénztárszféra általános érdekeivel egybeesik.

A Szabályzatnak nemcsak a szövege, hanem a szelleme is irányt mutat. Az itt esetlegesen nem szabályozott egyes kérdésekben a Szabályzat személyi hatálya alá tartozó személyek emberi és szakmai kötelessége a Szabályzatban megfogalmazott általános irányelvek szerint eljárni.

3.
Az e Szabályzat alapján létrehozott etikai bizottság (a továbbiakban: Etikai Bizottság) jogosult és köteles a Szabályzatban leírtakon alapuló megfelelő eljárás keretében megvizsgálni a konkrét, vagy az általános, elvi jellegű ügyeket, értelmezési kérdéseket, esetleges vitákat és azokat e Szabályzat alapján, annak elveivel összhangban elbírálni.

4.
A Szabályzat előírásait magukra nézve kötelezőnek elfogadó pénztárak jogosultak ezt a tényt hirdetéseikben, tájékoztatóikban és valamennyi kiadványukban feltüntetni.

II. HATÁLY

1.
A jelen Szabályzat rendelkezéseinek hatálya azokra a pénztárakra terjed ki, amelyek az Etikai Bizottság létrejöttéig valamelyik Pénztárszövetséghez, azt követően pedig az Etikai Bizottsághoz címzett írásbeli nyilatkozattal a Szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el, és egyben alávetik magukat az Etikai Bizottságnak a jelen Szabályzat alapján hozott döntéseinek és vállalják, hogy amennyiben az Etikai Bizottság az ilyen döntésében valamely magatartás megtételére, tűrésére, attól való tartózkodásra kötelezi őket, akkor minden külső kényszerítő erő nélkül önkéntesen eleget tesznek a döntésben foglalt rendelkezéseknek.

2.
A Szabályzat rendelkezéseinek hatálya annyiban tér ki a pénztárak tagjaira, a pénztáraknak szolgáltatást nyújtókra, az Állami Pénztárfelügyeletre, a Pénztártanácsra, az Etikai Bizottságra illetve ezen szervezeteknek a Szabályzatban megjelölt alkalmazottjára, tagjaira, képviselőire, amennyiben a Szabályzat jogokat fogalmaz meg számukra, illetve azon túl is, amennyiben ezek a személyek a Szabályzat rájuk vonatkozó kötelezettséget tartalmazó rendelkezéseit magukra nézve elfogadják.

3.
A pénztárak felelősséggel tartoznak ügyvezetőik és más alkalmazottaik, vezető tisztségviselőik (igazgatósági tagok, ellenőrző bizottsági tagok, egyéb a tisztségüket választás alapján betöltő személyek), megbízottjaik és ügynökeik (a továbbiakban együtt: a pénztári személyek) magatartásáért, amennyiben az a Szabályzat rendelkezéseit sérti.

III. MAGATARTÁSI SZABÁLYOK

Az alábbiakban megfogalmazott követelményeket a Szabályzat személyi hatálya alá tartozó valamennyi pénztár köteles betartani.

Általános alapelvek

a)	A pénztári személyek feladataikat a mások pénzét, hosszú távú megtakarításait kezelőktől elvárható fokozott gondossággal végzik. Tevékenységük során a jogszabályok megtartásával legjobb tudásuk szerint a pénztártagok hosszú távú érdekeit érvényesítik.
b)	A pénztárak tevékenységük során betartják a pénztári tevékenységre vonatkozó jogszabályban előírt alapvető szabályokat .
c)	A pénztárak elősegítik szakmai, érdekképviseleti és egyéb közös intézmények létrehozását, fejlesztését és azok érdemi működését.
d)	A pénztárak olyan magatartást tanúsítanak, hogy a szolgáltatásaik tekintetében reális, a pénztártagok hosszú távú bizalmának megszerzésére alkalmas kép alakuljon ki, illetve erősödjön meg. Ennek érdekében a pénztárak törekednek arra, hogy saját érdekkörükben minél színvonalasabb szakmai-technikai feltételeket teremtsenek, valamint előzékeny és segítőkész tájékoztatást nyújtsanak szolgáltatásaikkal kapcsolatban, továbbá a pénztári személyeket megfelelő képzésben részesítik, felkészültségüket folyamatosan ellenőrzik, hogy azok a velük szemben támasztott követelményeknek megfeleljenek és tevékenységüket a tőlük elvárható színvonalon folytassák.
e)	A pénztárak lehetőség szerint biztosítják működésük nyilvánosságát, átláthatóságát és összehasonlíthatóságát és ennek érdekében a tőlük elvárható módon elősegítik a mérvadónak elfogadott független minősítő szervezetek, továbbá a Pénztárfelügyelet és a Pénztártanács munkáját és együttműködnek a tevékenységük felügyeletét ellátó hatóságokkal. Ennek érdekében tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségüket pontosan és a valóságnak megfelelően teljesítik úgy, hogy annak alapján megítélhető legyen, hogy működésük biztonságos-e és megfelel-e a velük szemben támasztott követelményeknek.
f)	A pénztárak, illetve a pénztári személyek a pénztártagokhoz és a leendő pénztártagokhoz intézett nyilatkozataikat úgy fogalmazzák meg, hogy azok világosak, közérthetőek és egyértelműek legyenek.
g)	A pénztárak lehetőség szerint csökkentik a vitás jogi helyzetek létrejöttének lehetőségét. A nyilatkozataikkal kapcsolatos esetleges viták során azt az értelmezést tekintik irányadónak, amely megfelel annak, ahogyan azt egy jóhiszemű harmadik személy értelmezhetné. A felmerült jogvitákban pedig törekednek az ésszerű, békés megegyezésre.
h)	A pénztárak elősegítik az önkormányzati működés alapelvének érvényesülését a rendelkezésükre álló eszközökkel biztosítják, hogy a pénztártagok érdemben részt vegyenek a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalában, és, hogy a küldöttek, a pénztári tisztségviselők (igazgatók, bizottsági tagok, egyéb, a tevékenységüket választás alapján ellátó személyek) megválasztása demokratikusan történjen.
i)	A pénztárak a pénztári szolgáltatókkal való szerződéskötés során és a szerződéses kapcsolat fennállása alatt ügyelnek arra, hogy a pénztári szolgáltatók a tagok hosszú távú érdekeit és a pénztári vagyon biztonságos növekedését biztosító tevékenységet végezzenek. A pénztárak az ilyen szolgáltatásokat a lehetőség szerinti legkedvezőbb feltételekkel veszik igénybe, a szolgáltatókkal való kapcsolattartás során folyamatosan fenntartják a függetlenségüket, a választási és a változtatási lehetőségüket.
j)	A pénztári személyek nem lehetnek függő viszonyban a szolgáltatókkal, vagy más, a pénztárral megegyező típusú pénztárral. Az érintett pénztári személyek kötelezettsége, hogy minden helyzetben vizsgálják, és maguk jelentsék be a pénztár igazgatótanácsának a személyükben vagy tisztségükben rejlő összeférhetetlenségi okokat, különösen, ha azokra közismertség hiányában nem, vagy csak igen nehezen derülne fény.

Speciális szabályok

2.1. A pénztárak egymás közötti viszonya

a)	A pénztárak a pénztári szolgáltatások nyújtásának folyamatossága, zavartalansága érdekében egymással együttműködnek Az együttműködés keretében egymásnak a szükséges és elvárható segítséget, valamint a másik pénztár működéséhez a szükséges információkat megadják, továbbá a másik pénztár megkeresésre időben és érdemben válaszolnak, különösen ha az a szolgáltatásnyújtás zavartalansága, a pénztártagok jogainak biztosítása érdekében szükséges.
b)	A pénztárak nem állítanak vagy híresztelnek valótlan tényt, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével és más hasonló magatartással másik pénztár jó hírnevét vagy hitelképességét nem sértik.
c)	A pénztárak más pénztár üzleti titkát nem szerzik meg és az ilyen, a tudomásukra jutott üzleti titkot nem használják fel a másik pénztár érdekeit sértő módon, továbbá az ilyen üzleti titkokat mással jogosulatlanul nem közlik, nem hozzák nyilvánosságra és nem teszik másnak hozzáférhetővé. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.
	ca)	Üzleti titok: minden olyan, a pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénztár a szükséges intézkedéseket megtette;
	cb)	Bizalmi viszony: különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a megbízási viszony, a választott tisztség betöltésére irányuló jogviszony;
	cc)	Üzleti kapcsolat: minden szerződéses kapcsolat, valamint az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.
d)	A pénztárak másik pénztár tagjához vagy a lehetséges pénztártagokhoz, más pénztárhoz tartozó pénztári személyhez, továbbá a pénztárak részére szolgáltatást nyújtó személyekhez, azok alkalmazottaihoz, vezető tisztségviselőihez nem intéznek olyan tisztességtelen felhívást, amely ezen személynek a másik pénztárral, illetve a szolgáltatást nyújtóval fennálló tagsági viszonya, munkaviszonya, egyéb jogviszonya felbontását vagy ilyen jogviszony létrejöttének megakadályozását célozza, és - tekintettel arra, hogyez a meglévő tagjaik számára hátrányos - csak a közgyűlésük kifejezett jóváhagyásával vállalják, hogy a más pénztárból átlépni kívánó tag számáraaz átlépéssel kapcsolatban jelentkező fizetési kötelezettséget bármilyen módon ellentételezik, illetve, hogy közvetlenül vagy más személyen keresztül közvetve előnyöket nyújtanak az átlépőknek a meglévő tagok hátrányára.
e)	A pénztárak az érintett másik pénztár hozzájárulása nélkül nem használnak olyan egyedi nevet vagy megjelölést, amelyről a másik pénztárat, illetőleg annak szolgáltatását szokták felismerni.
f)	A pénztárak nem kötnek olyan megállapodást és nem tanúsítanak olyan összehangolt magatartás, amely más pénztár(ak) szolgáltatásnyújtásának megakadályozását vagy korlátozását célozza, vagy ilyen hatást fejt ki, illetve fejthet ki.
g)	A pénztárak törekednek egymásközti jogvitáik békés rendezésére, peres eljárást csak sikertelen egyeztetési kísérlet után indítanak egymás ellen.
h)	Tekintettel arra, hogy a közvetlen tagszervezés jelentős költségeket igényel, amely a meglévő pénztártagok számára hátrányos lehet, a pénztárak csak a közgyűlésük kifejezett jóváhagyásával és a közgyűlés által megadott keretek között folytatnak közvetlen tagszervezést. A pénztárak a tagszervezés során különös figyelmet fordítanak arra, hogy az a zárt pénztárak méltányolható érdekeit ne sértse. Etikai normába ütközik - és az egyéni döntési lehetőségeket sérti - a tömeges átléptetés és ha az már a meglévő tagok hátrányára történik, az átlépésnek a pénztár szolgáltatásán kívüli kedvezményre vonatkozó ígéretekkel történő kezdeményezése vagy ösztönzése. A fent megjelölt tagszervezési korlátozásokat úgy kell betartani, hogy ez a magatartás ne csökkentse a pénztártag egyéni döntéséből fakadó jogát a szabad pénztárválasztásra, illetve ezzel kapcsolatos korábbi döntésének megváltoztatására.

2.2. A pénztárak viszonya tagjaikkal

a)	A pénztár nem állít valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon a szolgáltatása lényeges feltételeiről, annak igénybevételi lehetőségéről, a várható hozamról.
b)	A pénztár nem létesít úgy tagsági jogviszonyt és nem nyújt olyan szolgáltatást, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a Pénztárszabályokban foglaltaknak vagy a szolgáltatással szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá akkor sem, ha az a jelen Szabályzatban rögzített etikai normákba ütközik. A pénztárak részletes tájékoztatást adnak arról, ha a tagsági viszony létesítésének, megszüntetésének feltételei a szokásostól lényegesen eltérnek. A pénztár nem vállal olyan szolgáltatást, amelynek teljesítésére a jogszabályok keretei között, vagy más okból nem képes.
c)	A pénztár nem korlátozza és nem zárja ki azt a kötelezettségét, hogy megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járjon el, és hogy eleget tegyen a jogszabályokban, a Pénztárszabályokban és egyéb rá vonatkozó előírásokban előírt kötelezettségeinek, valamint nem korlátozza és nem zárja ki a kötelezettségei megszegéséért való felelősségét.
d)	A pénztár a pénztártagok jogait és kötelezettségeit világosan, a pénztártag, leendő pénztártag által érthető módon fogalmazza meg. A Pénztárszabályok közérthetően tartalmazzák a pénztár és a pénztártagok jogait és kötelezettségeit is, továbbá egyértelműen tartalmazzák azt is, hogy a pénztár mikor, mennyiben és miként jogosult a Pénztárszabályokban foglaltakat módosítani. A pénztár a hatálybalépés előtt ésszerű idővel értesíti a tagjait a feltételek változásáról.
e)	A pénztár gondoskodik arról, hogy a tagsági jogviszony létesítésének és a pénztár által nyújtott szolgáltatásoknak a feltételeit a pénztártag, a leendő pénztártag a belépése előtt ténylegesen megismerje és elfogadja, továbbá olyan körülményeket teremt, amelyek erre a megismerésre a pénztártag és a leendő pénztártag számára megfelelő időt és alkalmat biztosítanak.
f)	A pénztár törekszik arra, hogy a leendő pénztártag már a belépése előtt megértse a pénztár működését, a pénztár tevékenységének, jogosítványainak, szolgáltatásának pontos feltételeit, az abban rejlő kockázatokat, valamint megismerhesse a pénztár azonosításához szükséges adatokat.
g)	A pénztár a tagját, a leendő pénztártagját tájékoztatja a pontos nevéről, címéről, státuszáról, tevékenységi jogosultságáról és annak korlátjairól, valamint azoknak az alkalmazottainak és ügynökeinek a nevéről és beosztásáról, akikkel a pénztártag kapcsolatot tart. A pénztár hozzáférhetővé teszi a pénztári tisztségviselők életrajzait a pénztártagok, leendő pénztártagok részére annak érdekében, hogy azok betekinthessenek az életrajzokba.
h)	A pénztár a tagi jogviszony létesítésekor, illetve a szolgáltatása nyújtása feltételeinek meghatározása során, vagy a tagjának más pénztárba való átlépése esetére nem ír elő a jogszabályban előírtakon túl, a pénztártagra nézve hátrányos feltételeket vagy következményeket. Továbbá nem folytat olyan magatartást, amely a pénztártagsági jogviszonynak a pénztártag általi megszüntetését vagy áthelyezését indokolatlanul megnehezíti.
i)	A pénztár az erre vonatkozó jogszabályokban és Pénztárszabályokban foglalt kötelezettségeinek maximálisan megfelelve lehetővé teszi a tagjai részére, hogy azok a pénztár tevékenységéről, vagyoni helyzetéről, a befektetett vagyon hozamáról és az azt fenyegető kockázatokról teljes körű és a valóságnak megfelelő információkat kapjanak betekintés útján. A pénztár mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénztártag és a lehetséges pénztártag ne csak formálisan, hanem a legfontosabb tudnivalókat külön is kiemelve kapja meg a tagsággal kapcsolatos információkat. Továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagoknak küldött tájékoztatók, kimutatások a lényeges, a jogszabályok és a Pénztárszabályok előírásainak megfelelő adatokat tartalmazzák, a tájékoztatói és a kimutatásai a valóságnak megfelelőek és egyértelműek legyenek. A pénztár nem teremt olyan körülményeket, amelyek jelentősen megnehezítik a szolgáltatása valós megítélését, másik pénztár szolgáltatásával történő tárgyszerű összehasonlítását.
j)	A pénztár egyértelműen közli a tagokkal és a leendő tagokkal az általuk megadandó, a tagság létesítéséhez és a pénztár szolgáltatása nyújtásához szükséges adatok körét.
k)	A pénztár a pénztártaggal, a leendő pénztártaggal való tagi jogviszony létesítését, fenntartását nem köti biztosítási vagy egyéb szolgáltatás igénybevételéhez, befektetési megbízásra irányuló szerződés megkötéséhez, illetve nem teszi függővé a magánnyugdíjpénztári tagság létesítését, fenntartását önkéntes kölcsönös pénztári tagság létesítésétől. Nem sérti a fenti kötelezettségvállalást, ha az az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett zárt magán nyugdíjpénztárra vonatkozik. A pénztár nem köti a pénztári tagság létesítésére irányuló jelentkezés elfogadását más szolgáltatóval már megkötött biztosítási vagy egyéb szerződés felbontásához, vagy már fennálló pénztári tagság megszüntetéséhez.
l)	A pénztár mindent megtesz a pénztártagok panaszainak alapos kivizsgálása érdekében, és törekszik arra, hogy a vitát a lehető legkörültekintőbben, a pénztártag jogos érdekeit a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve orvosolja, vagy más módon megnyugtatóan lezárja.
m)	A pénztár minden tagjának azonos színvonalú, megbízható, a szokásos színvonalnak és az általa meghirdetetteknek megfelelő minőségű szolgáltatást nyújt.
n)	A pénztár illetve a pénztári személyek nem fogadnak el a jogszabályban vagy a Pénztárszabályokban kikötött díjon felüli juttatást a tagsági jogviszony létesítéséért, megszüntetéséért vagy a pénztári szolgáltatás megfelelő színvonalú teljesítésért, és nem is keltenek olyan látszatot, hogy elvárják azt.

Pénztártitok, pénztártitok megsértése

3.1. A pénztár a tudomására jutott pénztártitkot és egyéb, a pénztártagról rendelkezésére álló, nyilvánosnak nem minősülő személyes adatokat megőrzi, ennek keretében azokat a jogszabályban meghatározott esteket kivéve másnak ki nem adja, másnak hozzáférhetővé nem teszi, hacsak ehhez a pénztártag előre írásban hozzá nem járult.

Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztárnak szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, illetve a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó szolgáltatásra vonatkozik.

3.2. A pénztár felel azért, hogy a pénztári és egyéb, a pénztártól pénztártitoknak minősülő adatokhoz hozzájutó személyek is kötelezzék magukat a titoktartási kötelezettség megtartására.

Hirdetés

A pénztár a tagsági viszony létesítésére szóló felhívását, eredményeit, szolgáltatásait oly módon hirdeti, hogy az ne sértse a pénztárak szakmai tisztességét, a róluk és a pénztári szolgáltatásokról kialakult kedvező képet. A hirdetés csak olyan ténybeli megállapításokat tartalmaz, amelyek valóságtartalmát a hirdető igazolni tudja. A hirdetés nem tartalmaz más pénztár üzleti hírnevének rontására alkalmas vagy valótlan, hamis adatokat vagy más pénztárak szolgáltatásait lebecsülő összehasonlításokat. A pénztár nem állít vagy híresztel tisztességtelen előny, haszon megszerzésére való képességet (pl. összeköttetések). A pénztár nem hirdet hiányos, félreértésre lehetőséget adó módon.

IV.

ETIKAI BIZOTTSÁG

Az Etikai Bizottság választása, tisztségviselői

1.1. Az Etikai Bizottság 7-11 tagból áll. A Választók haladéktalanul új tagot választanak, ha az Etikai Bizottság tagjainak száma bármilyen okból 7 fő alá csökken.
Az Etikai Bizottság tagjait a jelen Szabályzatot alávetéssel elfogadó pénztárakat tömörítő Pénztárszövetségek e célra kijelölt képviselői (a továbbiakban: Választók), az általuk meghatározott eljárási rend szerint egyszerű többséggel választják 3 évre a pénztárak, a pénztárszövetségek tisztségviselői, illetve a pénztárak alkalmazottai közül. Az Etikai Bizottságba egy-egy tagot jelölhet a Pénztártanács és a Pénztárfelügyelet is.

Az Etikai Bizottság tagjai újraválaszthatók.

1.2.	Az Etikai Bizottságnak nem lehet tagja az a személy, aki:
	-büntetett előéletű,
	-olyan pénztárban és olyan időszakban töltött, illetve tölt be vezető szerepet (vezető tisztségviselő, vezető munkatárs), amelyet az Etikai Bizottság öt éven belül elmarasztalt a Pénztárnak ezen időszak alatt folytatott tevékenysége alapján.

1.3.1. Az Etikai Bizottság tagjainak megbízatása megszűnik haláluk, cselekvőképtelenné válásuk, lemondásuk, visszahívásuk esetén.

1.3.2. A Választók illetve a jelölők bármikor jogosultak indoklás nélkül - a választásra illetve a jelölésre irányadó szabályok szerint - visszahívni az Etikai Bizottság általuk választott, illetve jelölt tagjait.

1.4. Az Etikai Bizottság tagja e tisztségének gyakorlása során személyesen köteles eljárni. Az Etikai Bizottság tagja e tisztségében eljárva sem a munkáltatójától, sem a Választóktól, sem más személyektől utasítást nem fogad el, az ilyen megkeresést, kezdeményezést pedig haladéktalanul bejelenti az Etikai Bizottság elnökének.

1.5. Az Etikai Bizottság minden tagjának joga, illetve kötelezettsége, hogy

a)

személyesen részt vegyen az Etikai Bizottság munkájában, és ott kifejtett személyes tevékenységével aktívan előmozdítsa az Etikai Bizottság eredményes működését;

b)

részt vegyen az Etikai Bizottság által meghatározott, illetve lefolytatott vizsgálatokban;

c)

részt vegyen az Etikai Bizottság ülésein, javaslatokat tegyen, véleményt nyilvánítson a napirendi kérdésekkel kapcsolatban;

d)

az Etikai Bizottságot a tudomására jutott minden olyan kérdésről tájékoztassa, amely valamely pénztár vitájával vagy az etikai szabályok értelmezésével kapcsolatos.

1.6. Az Etikai Bizottság tagja az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni.
1.7. Az Etikai Bizottság tagja köteles az eljárása során valamely pénztárral, pénztártaggal vagy más érintett személlyel kapcsolatban tudomására jutott információkat, mint üzleti titkot illetve pénztártitkot kezelni. E kötelezettsége az Etikai Bizottság tagját e tisztségének megszűnése után is terheli.
1.8. Az Etikai Bizottság tagjai a választott tagok közül 2/3-os többséggel választják meg az Etikai Bizottság elnökét és az elnökhelyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes tisztsége addig áll fenn, amíg az etikai bizottsági tagságuk meg nem szűnik, de három tisztségben töltött év után szükséges az elnöki, elnökhelyettesi tisztségben az Etikai Bizottság tagjai általi megerősítése, amire a választás szabályai az irányadók. A megerősítés elmaradásának esetén az Etikai Bizottság soron következő ülésén új elnököt, elnökhelyettest választ.
1.9.1. Az Etikai Bizottság elnökének feladatai
Az Etikai Bizottság elnöke szervezi az Etikai Bizottság munkáját, ennek keretében:

a)

összehívja az Etikai Bizottság ülését és vezeti azt;

b)

gondoskodik az ülés napirendjére kerülő kérdések megfelelő előkészítéséről;

c)

a határozati javaslatokat szavazásra terjeszti elő és megállapítja a szavazás eredményét;

d)

gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről;

e)

ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen Eljárási Szabályzat számára előír.

1.9.2. Az elnökhelyettes jár el az elnök helyett, ha az erre felhatalmazza vagy az elnök akadályoztatva van, vagy nincs elnök.

1.10. Az Etikai Bizottság székhelye: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8. Az Etikai Bizottság melletti titkársági teendőket az elnök irányítja és a [Pénztárszövetségek Fóruma] alkalmazottai végzik, akik gondoskodnak az Etikai Bizottság iratanyagainak kezeléséről és megőrzéséről is.
2. Eljáró tanácsok
Az Etikai Bizottság eseti tanácsban vagy teljes ülésen hoz határozatot.
2.1. Eseti tanács jár el egyedi etikai panaszok, bejelentések megvizsgálása során. Az eseti tanács három tagból áll. Az eseti tanácsot az elnök vagy az elnökhelyettes vezeti, és az általa kiválasztott két tag vesz részt benne.
2.2. Az Etikai Bizottság teljes ülésen akkor jár el, ha nem valamely pénztár(ak) tevékenységével kapcsolatos egyedi panasz, bejelentés kivizsgálása iránti eljárás kezdeményezésére kerül sor, hanem általános, elvi jellegű állásfoglalás hozatala céljából kezdeményezik az eljárást. Az Etikai Bizottság teljes tanácsa határozatképes, ha az eljárásban az elnök vagy az elnökhelyettes és még további 4 tag részt veszt.
2.3. Az Etikai Bizottság teljes ülésén és a teljes ülés elvi jellegű határozathozatalában valamennyi tagja jogosult részt venni és a lehetőségekhez képest részt is vesz.
2.4. Ha az eseti tanács valamely tagja összeférhetetlenség miatt vagy bármely más okból, például akadályoztatás miatt nem tudja ellátni tisztségét, akkor azt haladéktalanul jelzi a tanács vezetőjének és új személyt kell helyette jelölni.
2.5. Az eljáró tanácsok egyes tagjainak az eljárás időtartama alatti változása nem érinti a tanács eljárását, de az új tag köteles az ügynek az eljárás elejétől fogva keletkezett iratait áttanulmányozni.
3. Összeférhetetlenségi szabályok
3.1. Az Etikai Bizottság eseti tanácsában nem vehet részt az a tag, akitől - az eljárásban érintett személyekre vagy a bejelentés tárgyára tekintettel - rokoni, üzleti vagy egyéb kapcsolata miatt elfogulatlan döntés nem várható. Az Etikai Bizottság tagja köteles bejelenteni, ha kizáró ok áll fenn vele szemben és erre tekintettel a tanácsban való részvételre vonatkozó kijelölését visszautasítani, vagy ha az ok az eljárás megindulása után keletkezik vagy válik felismerhetővé, akkor a tanácsot vezető személyt, az elnök és az elnökhelyettes pedig egymást értesíteni és az eljárásban való további részvétellel felhagyni.
3.2. Az összeférhetetlenség szabályai irányadóak az eljárásban részt vevő szakértőkre is, akiket e tekintetben köt a jelen Szabályzat. Csak azt lehet szakértőként megkeresni egyedi ügyben való eljárás során, aki az összeférhetetlenségi és a titoktartási szabályok tekintetében magára nézve kötelezőnek fogadja el a Szabályzat tárgybani rendelkezéseit. A szakértő feladata elsősorban a tényállás tisztázása, a releváns jogszabályok és etikai normák összegyűjtése, és a tényállás ezek fényében való értékelése.

4. Beszámolási kötelezettség
Az Etikai Bizottság a munkájáról legalább évente egyszer beszámol a Választóknak.
5. Dokumentum-megőrzés, irattározás
Az Etikai Bizottság működése során keletkező iratokat a titkárság őrzi az Etikai Bizottság által meghatározott rendben.
6. Eljárási és fenntartási költségek viselése
Az Etikai Bizottság eljárási és fenntartási költségeit a Pénztárfelügyelet viseli.
V.
ETIKAI ELJÁRÁS

1. Egyedi ügyek
Egyedi ügyben valamely pénztárnak vagy a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó más személynek az etikai normákat sértő tevékenységével kapcsolatban lehet eljárást indítani.
Ha valamely pénztártag, pénztári szolgáltató tesz bejelentést az Etikai Bizottsághoz valamely pénztárral szemben, akkor az ilyen kérelmet az Etikai Bizottság elnöke, akadályoztatása vagy elfogultsága esetén az elnökhelyettes megvizsgálja, és amennyiben annak szükségét látja, hivatalból eljárást indíthat.
2. Elvi ügyek

2.1. Általános, elvi jellegű az ügy, ha az eljárás nem valamely pénztár(ak) adott ügyben folytatott tevékenységének elbírálására, hanem az etikai szabályok, a normarendszer továbbfejlesztésére, megerősítésére illetve értelmezésére irányul.
2.2. Az Etikai Bizottság teljes tanácsa jár el azon ügyekben is, amelyek a pénztárak tagszervezésével, működésével összefüggésben merülnek fel és több pénztárt érintenek, továbbá

-jelentős feszültséget keltenek a pénztárak, vagy a pénztárak tagjai között,

-a pénztárak működését jelentősen zavarják, negatívan befolyásolják,

-az érvényben lévő törvények és rendelkezések előírásainak formailag ugyan megfelelnek, de a jogszabályok által szabályozni kívánt kérdések ésszerű és méltányos megoldásával ellentétesek és jelentős hatással lehetnek a pénztárszférára,

illetve olyan jelentős vagy tömegesen jelentkező ügyekkel kapcsolatosak, melyeknek egységes megítélése a pénztárszféra eredményes működésének érdekében szükséges.

3,
Eljárási, működési szabályok

3.1. Eljárást kezdeményezhet:

- Pénztárfelügyelet

- Pénztártanács

- Pénztárszövetség

- pénztár

- Etikai Bizottság elnöke, elnökhelyettese - hivatalból.

3.2. Az Etikai Bizottság által hozott döntés kizárólag arra irányul, hogy az eljárás tárgyát képező magatartás sérti-e a Szabályzat előírásait. Az Etikai Bizottság döntéshozatala nem helyettesíti és nem pótolja, illetve nem zárja ugyanazon kérdésben bíróság vagy más hatóság eljárását, ilyen eljárás iránti kérelmet.
3.3. Az Etikai Bizottság eseti és teljes tanácsának üléseit az elnök írásbeli értesítéssel (meghívó) hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni az ülés helyszínét, időpontját és tervezett napirendjét. A meghívóhoz mellékelni kell az ülésre készült írásbeli előterjesztések másolatát is. A meghívókat az ülés tervezett időpontja előtt legalább nyolc nappal postára kell adni a meghívottaknak. Sürgős szükség esetén az Etikai Bizottság ülését szóbeli vagy távbeszélőn (telefaxon) történő értesítéssel is össze lehet hívni.
3.4. Az Etikai Bizottság a jelen Szabályzat által meghatározott kereteken belül maga állapítja meg működésének rendjét.
4.
Eljárás kezdeményezése, határidők

4.1. Kérelem benyújtásának határideje:

a)

Egyedi ügyben az eljárást a kezdeményezésre jogosult személy azt követő 30 napon belül kezdeményezheti, amikor az eljárás alapjául szolgáló eseményről bejelentés útján vagy más módon tudomást szerzett.

b)

Általános, elvi jellegű ügyben bármikor kezdeményezhető eljárás.

c)

Ha a kezdeményezésben megjelölt esemény megtörténte óta több mint egy év eltelt, és az ügy nem általános jellegű, az Etikai Bizottság teljes ülésén a jelenlevő tagok által hozott egyhangú határozattal dönthet úgy, hogy az eljárást nem folytatja le.

4.2. Az eljárás kezdeményezése iránti kérelem benyújtásának helye, módja, formája
A kérelmet írásban kell benyújtani az Etikai Bizottság elnökének címezve az Etikai Bizottság titkárságához. A hivatalból kezdeményezett eljárások esetén értelemszerűen kell eljárni. A kérelem az ügy megítéléséhez szükséges, a kezdeményező rendelkezésére álló összes iratot, információt tartalmazza.
A beadott kérelemben megjelölt pénztár illetve egyéb személy az üggyel kapcsolatos álláspontját írásban, illetve meghallgatáson szóban is előadhatja. Az általános, elvi jellegű ügyben bármely pénztár közölheti írásban az álláspontját az Etikai Bizottsággal, ha az e célból megkereste.
4.3. Az eljárás a kezdeményezésére irányuló kérelemnek az Etikai Bizottság elnökéhez illetve a titkársághoz történő beérkezése időpontjától indul.
4.4. Teendők a kérelem alapján
Az elnök (elnökhelyettes) az eljárás kezdeményezésének kézhezvételét követő 8 napon belül köteles összeállítani az eseti tanácsot illetve összehívni a teljes tanácsot.
Az érdemi vizsgálatot az eljáró tanács az eljárás megindulásától számított 14 naptári napon belül megkezdi.
Az egyedi ügyek kapcsán érintett valamennyi személynek meg kell küldeni az eljárás megindítása iránt beadott kérelmet, ha az lehetséges és nem tartalmaz üzleti vagy pénztártitkot.
Az egyedi ügyben kezdeményezett eljárás megindításáról az érintett személyt az eljáró tanács haladéktalanul értesíti.
4.5. Eljárás lefolytatása, képviselet
4.5.1. Egyedi ügyben a kérelemnek a teljes vizsgálata előtti elutasítását kivéve az eljáró tanács meghallgatást tart.
A meghallgatás zártkörű.
A meghallgatásra az eljáró tanács által meghívott tanúkon és szakértőkön kívül csak az ügyben eljárás alá vont személyek vagy azok képviselői lehetnek jelen. Az eljáró tanács által felkért szakértő ellen az eljárás alá vont személyek az eljáró tanácshoz benyújtott írásbeli beadványban egy-egy alkalommal tiltakozhatnak, de az eljáró tanács a tiltakozást nem köteles figyelembe venni.
4.5.2. Az Etikai Bizottság az eljárása során a vitás kérdések sokoldalú, tárgyilagos megítélésének, egyben a kérdések mihamarabbi rendezésének szempontjait szem előtt tartva:

a)

tagjai illetve szakértői útján vizsgálatot folytat;

b)

lehetőséget biztosít az érintett felek számára álláspontjaik ismertetésére, szükség esetén vitában álló feleket meghallgatja;

c)

igyekszik megakadályozni az érdekeltek részéről minden olyan eljárást, amely a vitás kérdések elhúzására, a gyors és megalapozott döntés meghozatalának meghiúsítására irányul;

d)

eljárásának eredményét indokolt írásbeli határozatban rögzíti.

4.5.3. Az eljárás során az Etikai Bizottság más szervezeteket, személyeket illetve pénztárakat is jogosult megkeresni. A pénztárak kötelesek érdemi és teljes körű választ adni az ilyen megkeresésére, kivéve a 4.2. pontban írt esetet, amikor ez a kötelezettségük nem áll fenn.

4.5.4. Az eljárás során lefolytatott vizsgálatról jegyzőkönyv készül, azt ismertetni kell az eljárásban érintett személyekkel, akik a vizsgálat megállapításaira, tartalmára észrevételt tehetnek.
4.5.5. Az eljárásban az érdekelteket az érdekelt személy törvényes képviselője vagy meghatalmazottja képviselheti.
5.
Határozathozatal módja, határozatok

5.1. Az eljárást követően az eseti vagy teljes tanács egyszerű többséggel határoz. Az eljáró tanács tagjának különvéleményét is bele kell foglalni a határozat indoklásába, ha az ezt kéri és egyébként a többség által elfogadott határozat ellen szavazott.
5.2. A teljes tanács elvi jellegű határozatot hozhat és közvetlenül, illetve közvetve jelzéssel élhet a törvényhozó, érdekvédelmi, felügyeleti stb. szervek felé.
5.3. Az eseti tanács határozatában a pénztárat terhelő elmarasztalást állapíthat meg, valamint más eljárást is kezdeményezhet, illetve jelzéssel élhet más, az ügyben érintett vagy érdekelt szervek felé.
5.4. Az Etikai Bizottság mind az általános elvi, mind az egyedi határozatait egyaránt nyilvánosságra hozhatja belátása szerinti legcélszerűbb formában. A pénztártag, pénztári szolgáltató bejelentése alapján indult eljárás eredményéről kérésére a bejelentő is tájékoztatást kaphat. Mind a nyilvánosságra hozatal mind a más szervek felé való jelzés és a tájékoztatás az érintett hozzájárulása nélkül nem tartalmazhat valamely pénztár üzleti titkának vagy pénztártitoknak minősülő adatot, információt.
5.5. A nyilvánosságra nem hozott határozatot, illetve a határozatok nyilvánosságra nem hozott részét csak a titoktartásra vonatkozó szabályok szerint lehet hozzáférhetővé tenni az Etikai Bizottság tagjain kívüli személyek részére.
6.
Jegyzőkönyv

6.1. Az eljáró tanács vezetője gondoskodik az eljárások során a jegyzőkönyvvezetésről a titkárság útján.
6.2. Az eljáró tanács üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)

a jelenlévők nevét,

b)

az ülés helyét és időpontját,

c)

az egyes tagok vitához való hozzászólásainak leírását,

d)

a határozati javaslat szövegét,

e)

minden egyes szavazás eredményét és az egyes tagok által leadott szavazatokat,

f)

az elfogadott határozat pontos szövegét, és

g)

a határozattal szemben támasztott minden ellenvetést.

6.3. A jegyzőkönyvet az eljáró tanács vezetője, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet az eljáró tanács egy másik résztvevő tagja hitelesíti.

6.4. Minden ülés jegyzőkönyvét hozzáférhetővé kell tenni az Etikai Bizottság tagjai részére tekintet nélkül arra, hogy azok részt vettek-e az adott ülésen, vagy sem.
VI.
MÓDOSÍTÁS, HATÁLYBALÉPÉS

1. A Szabályzat az Etikai Bizottság, a Pénztártanács és a Pénztárszövetségek Fóruma egyetértésével akkor módosítható, ha a módosítást a .Szabályzatot magukra nézve elfogadó pénztárak többsége elfogadja.
2. A jelen Szabályzat 1998. május 27-én lép hatályba azzal, hogy a megalakuló Etikai Bizottság a Szabályzat hatálybalépését megelőző időben történt események tekintetében is jogosult eljárni a Szabályzatban meghatározott elvek és eljárási rend alapján.
Budapest, 1998. május 27.

____________________________

Magyar Pénztárszövetség

1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.

____________________________

Általános Pénztárszövetség

1068 Budapest, Dózsa György út 48/b.

____________________________

Arany Kaptár Pénztárszövetség

8200 Veszprém, Budapest út 8.

____________________________

Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége

1063 Budapest, Bajnok u. 13.

____________________________

Hazai Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége

1132 Budapest, Váci út 48. E/F.

____________________________

Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége

1051 Budapest, Nádor u. 32.

	[A pénztárakról] [Tagszervezeteink] [Magunkról] [Munkatársak] [Oktatás] [Etikai kódexek] [Jogvédelem] [Publikációk] [Sajtó] [Aktualitások] [Hírlevelek] [Hírlevél archívum] [Fórum] [Könyvajánló] [Fontos linkek] [Keresés] [E-mail] [Főlapra] [Angol oldalak]