 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A társadalmi tőke területi megoszlása a történelmi változások tükrébenNépesség és népességpolitika Magyarországon - Konferencia a demográfiai stratégiáról, Budapest, 1998 A legutóbbi évek során olyan egészség-demográfiai eredmények láttak napvilágot, amelyek megkülönböztetik az emberi tőkétől az úgynevezett társadalmi tőkét (social capital), azt állítva, hogy a társadalom tagjainak lelki beállítottsága, ezen belül a bizalmatlanság, ellenségesség, reménytelenség, az életcélok hiánya, továbbá a szociális támogatás hiánya egészségi és gazdasági kockázatot jelentenek. Ugyanakkor a társadalmi tőke, így a bizalom, megbízhatóság, a szociális kohézió és szolidaritás meghatározóak nemcsak a társadalom egészségi mutatói, hanem gazdasági prosperitása szempontjából is. A magyarországi vizsgálatot 1988-ban és 1995-ben végrehajtott, országosan reprezentatív, 21000 illetve 12500 személy kikérdezésére alapozott felmérések adatainak utóelemzésével végeztük. E felmérések a társadalmi-gazdasági helyzet, a kielégítetlen szükségletek, valamint az egészségi állapot, a depresszió és pszichológiai, társadalmi háttértényezők vizsgálatára vonatkoztak. Kawachi szerint a társadalmi tőke mérése során a legfontosabb ismérv a tolerancia, a bizalom, az egyet nem értés azzal, hogy "az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat". Miután ez a kérdés az 1988-as és az 1995-ös felmérésben egyaránt szerepelt, így e kérdés tekintetében Kawachi vizsgálataival összehasonlítható elemzéseket végezhettünk. A társadalomra hatni képes személy további ismérvei a rugalmasság, a személy kompetenciája, az életcélok, továbbá törekvés a társadalom javának szolgálatára. A felsorolt ismérvek mérésére alkalmas kérdések szerepeltek az 1988 és 1995 évi adatfelvétel ellenségesség, kompetencia, életcél munkacélok és megbirkózási készséget vizsgáló kérdőíveiben, ez lehetővé tette e változók segítségével egy társadalmi tőke jellemzésére szolgáló, úgynevezett társadalmi beállítottság index kialakítását. Logisztikus regresszió vizsgálatot végeztünk a társadalmi beállítottság index (TBI) háttértényezőinek vizsgálatára az 1995 évi felmérésben szereplő rövidített életcél, a depresszió, a diszfunkcionális attitűdök, az ellenségesség, a megbirkózási stratégiák, a társas támogatás, a végzettség és a jövedelemre vonatkozó kérdőívek, illetve kérdések alapján. A vizsgálat eredményeként látható, hogy az TBI probléma orientált megbirkózási stratégiákkal, a világgal kialakított harmonikus kapcsolattal, a szociális kohézióval, azaz a társas támogatottsággal, a bizalommal és megbízhatósággal, mások iránti érdeklődéssel, altruizmussal függ össze. Negatív összefüggés mutatható ki a TBI, valamint a depresszió tünetegyüttese, ezen belül a reménytelenség, valamint egyes diszfunkcionális attitűdök között. A végzettség és az anyagi helyzet a TBI-vel pozitív kapcsolatot mutat. Az alacsonyabb jövedelmű és a hierarchiában alacsonyabb helyet elfoglaló személyekre képezett társadalmi beállítottság index esetén a teljes populációra vonatkozó társadalmi beállítottság index háttértényezőinek mindegyike szerepel háttértényezőként. Viszont e csoportban a háttértényezők között hangsúlyeltolódások és új elemek megjelenése tapasztalható. Az alacsonyabb jövedelmű és a hierarchiában alacsonyabb helyet elfoglaló személyeknél a személyes és közösségi kapcsolatok nagyobb hangsúlya látható a társadalmi beállítottság index háttértényezőinek sorrendje alapján. A megbirkózási stratégiák közül, a kreativitást követően a második helyen szerepel az empátia, a tolerancia, az, hogy "megpróbálja a helyzetet a másik személy szempontjából nézni". További megbirkózási stratégia a kompromisszumkészség, az, hogy "enged, vagy egyezkedik". A szociális támogatottság majd minden kérdése megjelenik a háttértényezők között. A társadalmi beállítottság index pozitív kapcsolatot mutat azzal, hogy a szüleire számíthatott, vagy most is számíthat nehéz élethelyzetben. További vizsgálatot végeztünk annak eldöntésére, hogy hátrányos helyzetű, idős, szegény, alacsony végzettségű csoport tagjai társadalmi beállítottság indexe, annak háttértényezői mennyiben különböznek más csoportoktól. A hátrányos helyzetű ötven évnél idősebb, érettségivel, illetve felsőfokú végzettséggel nem rendelkező csoport esetén, a társadalmi beállítottság index háttértényezői megegyeznek a teljes populációra, illetve az alacsonyabb jövedelmű és a hierarchiában alacsonyabb helyet elfoglaló személyek csoportjára vonatkozó társadalmi beállítottság index háttértényezőivel, de néhány tényező súlya megnövekszik, szerepe átértékelődik. E csoportban a polgári szervezetek szerepe alapvetővé válik. Ez esetben a közösségektől, egyesületektől várt segítség ugyan olyan fontos, mint a szomszédok, munkatársak, barátok. A vizsgálatot megyénkét végezve 1995-ben a legmagasabb TBI értéket mutató megyék Győr-Sopron (4.93), Veszprém (5.32), amíg alacsony TBI értéket mutat Nógrád (4.01) és Szabolcs-Szatmár (4.4) megyék. Hasonló képet mutatott a megyénként, egy főre jutó bruttó hazai termék amely legmagasabb Győr-Sopron (449 eFt) és Vas (447 eFt), amíg legalacsonyabb Nógrád (266 eFt) és Szabolcs-Szatmár (252 eFt) megyékben. Vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a társadalmi beállítottság index bevezetésével egy társadalmi tőke mérésére alkalmas mutatót találtunk, amelynek összetevői társadalmi csoportonként elemezhetőek. A TBI alkalmas lehet a későbbiekben, a társadalmi tőke és a társadalom gazdasági teljesítményének összefüggései vizsgálatára.
 |
|
| [A pénztárakról] [Tagszervezeteink] [Magunkról] [Munkatársak] [Oktatás] [Etikai kódexek] [Jogvédelem] [Publikációk] [Sajtó] [Aktualitások] [Hírlevelek] [Hírlevél archívum] [Fórum] [Könyvajánló] [Fontos linkek] [Keresés] [E-mail] [Főlapra] [Angol oldalak] | ||
 |