 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A polgári önszerveződés a 21. századi Magyarország fejlődésének alapjaA polgárság önszerveződése a meghatározó erők egyikévé válik a 21. században. Azok a régiók, amelyekben ez nem történik meg, arctalan és felelőtlen érdekcsoportok játékszereként süllyednek majd el és tűnnek el a világ kulturális és gazdasági térképéről. Magyarországon az egyik ismert jelmondat, hogy vége a kiskorúságnak, az állami gyámolításnak, a polgároknak, a polgári csoportoknak kell vállalkozniuk, kezdeményezniük. Történelmi hagyományaink alapján megvannak a feltételek, a polgárokban megvan a készség arra, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk alakítását. Megemlíthetjük evvel kapcsolatban egyrészt az évszázados szakszervezeti hagyományainkat, amelynek jelentősége a nagy tömegeket foglalkoztató szervezetek számának és létszámának csökkenésével együtt csökken, másrészt az Európában szinte elsőként alakult kölcsönös segélyegyleteket, mint a MÁV segélyszervezete az Önkéntes Támogatási Alap, amely a diktatúra legsúlyosabb éveiben sem szűnt meg. Ahogy ezt a törvények lehetővé tették a régióban legnagyobb számban nálunk alakultak meg egyesületek, más civil szervezetek és ezek jelentősége világszerte egyre nő. A fenti jelmondat hangoztatása mellett azt tapasztaljuk, hogy polgári kezdeményezések ellenállást váltanak ki. Sok esetben a magyar törvények nem kedveznek a polgári kezdeményezések érvényesülésének, sőt az ilyen szempontból kifogástalannak tekinthető törvényeink betartatását elmulasztják, majd több példa volt arra, hogy a törvényeket a törvényszegő gyakorlatnak megfelelően át próbálták alakítani. A fejlett világban a törvényszegés, majd annak törvényesítése az államhatalom és a polgárság részéről sokkal nagyobb ellenállásba ütközik, mint Magyarországon, így ez a gyakorlat az országnak a fejlett világhoz való felzárkózási esélyeit jelentősen rontja és kizárhatja például, hogy az Európai Unió szociális kérdésekkel foglalkozó direktíváinak megfeleljünk. Magyarország szinte egyedülálló kísérleti laboratóriumnak tekinthető, ahol a polgári érdekek érvényesítésének erősek a hagyományai, ha úgy tetszik, szabadságharcos hagyományai, ugyanakkor erősek a polgári kezdeményezések elfojtására irányuló politikai reflexek is, amelyek kedveznek arctalan és felelőtlen érdekcsoportok sok esetben törvénysértő működésének. Történelmi esélyeink megragadása mindenképpen a polgári kezdeményezéseket támogató törvények meghozatalán és betartatásán múlik majd. Az önálló gondolkodást, a polgári kezdeményezés letörését célbavevő politizálás és üzleti gyakorlat nem lesz fenntartható a 21. század információs társadalmában. A 21. század világában majdnem kizárólag nagy szaktudású önálló személyiségekre lesz szükség. A társadalom építőköveit jelentő, önállóan gondolkodó polgárság kikényszeríti majd a kormányzás demokratikus formáit. A kérdés, hogy mekkora tömegek válnak inaktívvá, lesznek alkalmatlanok a társadalmi aktivitásra, mennek tönkre és tűnnek el ebben az átalakulási folyamatban. Hogyan lehet lehetőleg veszteségek nélkül, minden magyar állampolgár részvételével végigvinni az átalakulási folyamatot, azaz hogyan lehet a társadalom tagjai között az aktív-passzív arányt kedvezően befolyásolni? Az informatikai társadalomba való beilleszkedést, az erőteljes gazdasági fellendülést egyaránt a humán erőforrások minősége határozza majd meg, amelynek fejlesztése három stratégiai társadalmi intézmény működésén múlik, ezek a család, az oktatás és a társadalmi szervezetek. Stratégia állítható fel arra nézve, hogy hogyan lehet e három intézményt az ország erejét meghaladó költségráfordítás nélkül fejleszteni és az emberi erőforrások terén a kívánt eredményt elérni. A polgári létnek pszichológiai feltétele a bizalomteljes kapcsolat a környezettel. A bizalom és megbízhatóság képessége a kisgyermekkori anya-gyermek kapcsolatban, harmonikus családi környezetben alakul ki. A családok ellátását úgy kell alakítani (adózás, gyermekgondozási segély, lakásépítés feltételeinek megteremtése, a törvényekben a családosokat sújtó rendelkezések korrekciója), hogy a kisgyermekes családokban a bizalomteli légkör feltételeit biztosítsuk. Ma már nyilvánvaló, hogy a devianciák és a krónikus, nem fertőző betegségek terjedésének megelőzésében a bizalom képességének kulcsfontosságú szerepe van. Statisztikai és demográfiai adatok alapján kimutatható, hogy a magyar polgárok erejükön felül áldoznak gyermekeik jövőéért. E téren a hatásfokot megfelelő értékrend közös elfogadásával lehetne fokozni, amelyben az anyagi természetű ellátás mellett hangsúlyt kapnak a lélektani tényezők. Az elmúlt évtizedek átideologizált tananyagai és súlyos megélhetési gondokkal küszködő tanári kara ellenére iskolarendszerünk eredményessége egyértelműen bizonyítható. A végzettség, a személyiség fejlettsége, az egészségi állapot és a társadalmi érvényesülés szoros pozitív, amíg a végzettség a depresszió és a devianciák szoros negatív korrelációt mutatnak. Ebből következik, hogy a magyar iskolarendszer szintentartása, hatékonyságának fokozása, nemzetközi ismeretanyaggal történő bővítése és általános hozzáférhetőségének biztosítása esetén az iskolai oktatás jelentősen és jó irányban befolyásolja az emberi erőforrások minőségének javítását. Az elérhetőség fokozása érdekében minden szinten (egynapos tanfolyamtól a szakoktatáson át a felsőszintű iskolarendszerű oktatásig) erőfeszítéseket kell tenni, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő tananyaggal és oktatókkal elébe menjen a magyar oktatás az állampolgárok szükségleteinek. Az emberi kultúra egységének erősítése és mindenkinek bekapcsolása az emberi kultúra vérkeringésébe azért fontos, mert ez növeli a társadalmi kohéziót, fokozza az erkölcsi elkötelezettséget, csökkenti a társadalom anómiás állapotát. A polgárság legfontosabb hivatása kapcsolatteremtés a társadalomnak lehetőleg minden tagjával - világnézetre, társadalmi vagy etnikai háttérre való tekintet nélkül - abból a célból, hogy a társadalom lehetőleg minden tagjának személyiségfejlődését elősegítsük, ezáltal a gazdaságilag aktívak, a polgárok részarányát növeljük, a polgári életformát mindenki számára elérhetővé tegyük. A polgári szervezetek hivatása az emberi kultúra fejlesztése, harmóniájának megteremtése. Azok között a polgári szervezetek között, amelyek be akarják tölteni e hivatást kevés van, amelynek megvan a kellő gazdasági aktivitása ahhoz, hogy társadalmat formáló erőt fejtsen ki. E szervezetek közé tartoznak az egészség, a biztonság és a jólét finanszírozását végző kölcsönös szervezetek, ezeken belül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánpénztárak. E szervezetek megfelelnek a francia "mutualité"-k vagy az angol "mutual" szervezeteknek, amelyeknek lényege, hogy a tagok a tulajdonosok, akik a szervezetet saját egészségi, illetve nyugdíj ellátásuk, lakásépítés vagy egyéb problémák megoldására hoztak létre. Az egészség, önsegélyezés vagy nyugdíj ellátás céljából létrehozott szervezetek "not-for-profit" szervezetek, ami azt jelenti, hogy nem oszthatnak a tagoknak részesedést, hanem a profitot szolgáltatásaik korszerűsítésére fordítják. Miután állami feladatot oldanak meg, adókedvezményekben részesednek - ennek feltétele a not-for-profit működés és az üzleti szolgáltatóktól, pénzkezelőktől, befektetőktől való függetlenség. A 21. század Magyarországát decentralizáció jellemzi majd, amelynek során számos szolgáltatást, egészségügyi megelőzést és ellátást, infrastrukturális fejlesztést, lakókörnyezet kialakítását, oktatást polgári, sok esetben kölcsönös szervezetek oldanak majd meg. E szervezetek teszik lehetővé a tagok szociális hálójának kialakítását és fenntartását. A kölcsönös szervezetek és a társadalombiztosítás közös rendszere biztosítja az ország minden lakójára kiterjedő, tervezhető ellátást. A pénzintézetektől független nyugdíjpénztárak biztosítják a lehető legmagasabb nyugdíjszolgáltatás mellett a pénzügyi rendszer többpólusú, kiegyensúlyozott és ellenőrzött működését, amíg az egészségpénztárak a tagok aktivizálásával biztosítják az egészségügy költséghatékony finanszírozását.
 |
|
| [A pénztárakról] [Tagszervezeteink] [Magunkról] [Munkatársak] [Oktatás] [Etikai kódexek] [Jogvédelem] [Publikációk] [Sajtó] [Aktualitások] [Hírlevelek] [Hírlevél archívum] [Fórum] [Könyvajánló] [Fontos linkek] [Keresés] [E-mail] [Főlapra] [Angol oldalak] | ||
 |