Megjegyzés: az önkéntes egészség- és önsegélyző pénztárak a befizetett tagdíjakat még az adott naptári évben felhasználják szolgáltatásaik finanszírozására. A vagyon e két pénztártipusnál nem releváns értékmérő. A Vagyon sorban szereplő számok az adott időszakban fel nem használt tartalékok.
Az utóbbi időszakban különösen az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak iránt nőtt az érdeklődés, amit az is jelez, hogy ismét elindult egy pénztáralapítási hullám, mely pénztárak főleg vidéki székhelyekkel jönnek létre. Ezt bizonyára kedvezően befolyásolta az is, hogy ettől az évtől kezdődően megszünt a pénztárak adókedvezményében meglévő különbség - egységesen mindhárom pénztártipus 30%-os SZJA kedvezményt élvez - másrészt az állami egészségügy egyre több szolgáltatási területről vonult ki részben vagy egészben , mely szolgáltatások kedvezményes igénybevétele csak ily módon elérhető. Mindemellett - bár ez társadalmi szinten még alig érzékelhető - egyes társadalmi csoportok egészségkultúrájának pozitív változása is megfigyelhető. Ebben a társadalmi közegben értékké vált az egészség megőrzése, az egészséges életmód elsajátítása, mely szolgáltatások e pénztárak kiemelt feladatát jelentik. Tevékenységük, de főleg hatásuk túlnő a tagsági körön. Egyre színvonalasabb propaganda anyagaik mind több embert döbbentenek rá arra, hogy a pénztárak által szervezetten irányított egészségmegőrzési program, preventív beavatkozás, a tényleges egészségi szükségletek tervezett irányítása a biztos személyi egzisztencia alapja is. Ma már nem megy ritkaság számba az sem, hogy az egészség helyreállítása érdekében végzett egészségügyi beavatkozások előtt az egészségpénztári szakemberek orvosszakmai tanácsait is kikérik a pénztártagok, mely jelzi a pénztári szolgáltatók komoly szakmai elismertségét.
Nagy létszámú pénztárak elsősorban egyes szakmai, iparági területen alakultak ki, főleg ott, ahol a munkáltató is felismerte az egészségpénztár nyújtotta előnyöket, és hajlandó anyagi áldozatot is hozni a munkatársak egészsége megőrzése érdekében. Ezeken a területeken ma már kíséletet tesznek arra is, hogy a foglalkoztatás egészségügyi feladatokat is a pénztárak lássák el. Sajnos ez a tendencia nem általánosítható. Valószínüleg a munkáltatók többsége meg nem végezte el azt a költség-haszon elemzést melynek eredménye a kieső munkanapok számának jelentős csökkenésében mérhető ott, ahol ezt alkalmazzák. Az egészségpénztárak tevékenysége kiegészítő tevékenység. Tehát olyan szolgáltatásokat finanszíroznak, melyeket az állami egészségügy egyáltalán nem vagy csak részben végez. Ennek ellenére fellelhető az állami egészségügy és az egészségpénztárak párhuzamos finanszírozása azonos szolgáltatásoknál, melynek elkerülése több mint kívánatos lenne. Ezért szükséges lenne minden állampolgár számára világos, áttekinthető OEP szolgáltatási listákat közzé tenni, melyben feltüntetnék az egyes szolgáltatások finanszírozásának mértékét. A nem finanszírozott szolgáltatásoknál határozott utalást kellene tenni az önkéntes egészségpénztárak tevékenységére. Ez a megoldást határozott lökést adhatna az egészségpénztárak fejlődésének. Ehhez határozott költségvetési érdek is fűződik. Emellett megfontolásra ajánlott, hogy arra alkalmas egészségpénztárak saját intézményrendszerük működtetésével részt vegyenek az állami egészségügyi feladatok ellátásában az OEP-pel kötött szerződések alapján.
Az önkéntes egészségpénztárak az Európai Unió szinte minden tagállamában jelentős szereppel bírnak. Működésüket részben nemzeti törvények szabályozzák, másrészt a Council Direktíve on the Statue for a European Mutual Society SYN 390 uniós törvény nemzeti adaptációja alapján végzik. Mellékelten táblázatunkban bemutatjuk az egyes európai uniós országokban elfoglalt helyüket, feladatkörüket, és az adott ország biztosítotti létszámához viszonyított létszámarányaikat.
Az EU-hoz való csatlakozás a magyar jogszabályok megfeltetését is megköveteli a európai uniós normatíváknak. A jelen törvénymódosítás elsősorban a pénztárak szervezeti, ellenőrzési, beszámolási rendszerét érintik. Fel kell készülni azonban arra, hogy az elkövetkezendőkben az önkéntes pénztári rendszerünket is az EU idevonatkozó elvárásaihoz igazítsuk.
Az Öpt. módosítása a parlament napirendjén
A jelenlegi törvénymódosítás alapvetően nem érinti a pénztári struktúrákat. Az előbbi elemzésben elmondottak csak a a pénztárszféra egy szegmensére való figyelem ráirányítás.
A jelen törvénymódosítás csak kisebb változtatásokat jelent a pénztárak számára. Ezek elsősorban akadályelhárító intézkedések, melyeket részben a más törvényekben megfogalmazott egyéb gazdasági szerveztek működésével való harmonizációt jelentik, melyben azonban a pénztárüzem, a pénztárak szervezeti felépítése és sajátos működése kidomborodik, másrészt az összevont felügyeleti struktúra összehangolt irányítási mechanizmusát teremti meg, amely már kiterjed a pénztárakhoz kapcsolódó szolgáltató szervezetekre is.
Bizonyos adminisztrációs egyszerűsítések mellett a törvénymódosítás határozottan törekszik a pénztártagok biztonságának megteremtésére, másrészt a pénztártagok önálló döntéseinek a kiterjesztésére.
A jogharmonizációs törekvések jelennek meg a pénztárak átalakulásának szabályozásában. Ez vonatkozik a szétválás, kiválás, egyesülés, megszünés szabályozására, melyben az egyéb gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok erőteljesebben érvényesülnek.
A pénztártagok biztonságának erősítését szolgálja a felügyeleti biztos intézményrendszerének tételes megfogalmazásában.
A pénztártag egyéni döntéseinek érvényesítésére vezeti be az Öpt.-ben a törvénymódosítás az egyéni portfolió választásának a lehetőségét. Az eddigi egységes befektetési filozófia helyett a pénztárak egyéni portfolió csomagot ajánlhatnak fel a tagjaiknak, akik adott választás esetén nagyobb kockázatvállalás mellett nagyobb hozamokat érhetnek el egyéni számláikon. Ezt a lehetőséget korábban sem tiltotta törvény, azonban most a pénztártagok tudatosan vállalhatják a felajánlott egyéni portfolió csomagot. A pénztártagok biztonságát szolgálja a pénztár menedzsmentjére kiszabható személyi bírság jelentős megemelése, melynek alkalmazása olyan eszköz lehet a felügyelet kezében, mellyel megakadályozhatja a menedzsment törvénytelen működését, mely nagy összegű személyi bírság folytatólagos elkövetés esetén többször is kiszabható. Ennek jelentős visszatartó ereje lehet, másrészt segíthet a kvalifikáltabb pénztári menedzsment kiválasztásában.
A törvénymódosítás bizonyos egyszerűsítéseket hoz be a pénztárak által betartandó beszámolási és fizetési határidőkben ill. összehangolja azokat a gazdasági élet más területein betartandó határidőkkel.
Összességében a törvénymódosítás egyes elemeiban javíthatja a pénztári működés feltételeit.
Meg kell azonban említeni, hogy a pénztárszférában is - a gazdasági társaságokhoz hasonlóan - a szervezet méreteihez szabottan árnyaltabban lenne szükséges megszabni a szervezetekkel kapcsolatos ügyviteli, beszámolási és egyéb követelményeket az átláthatóság, ellenőrizhetőség, és a biztoságos üzemvitel fenntartása mellett. A kispénztárak vonatkozásában jelentős könnyítésekre lenne szükség - a költségek csökkentése érdekében - az évközi beszámolási rendszer és üzemvitel vonatkozásában. A pénztárak üzemvitelét, számviteli szabályait vonatkozó kormányrendeletek írják elő, melyek nem differenciálnak a pénztárak méretei szerint. Jelen törvénymódosításnak nem lehet feladata ennek tételes szabályozása, azonban a törvényben jelezni lehetne azt a kormányfelhatalmazást, melynek alapján a kormány külön rendeletben szabályozhatná a kisszervezetek üzemvitelét, beszámolási rendjét. Ennek megfontolására törvénymódosítási javaslattal élnénk, melynek bevezetési határideje 2002. január 1-e lehetne. Egy ilyen rendeletnek a haszna különösen az önkéntes egészség- és önsegélyző pénztárak vonatkozásában lenne, de elhanyagolható a munkahelyi, ágazati önkéntes nyugdíjpénztárak vonatkozásában sem. E pénztárak méreteinek minden határon túl való növelését semmi sem indokolja, másrészt a pénztárszervezetek korlátlan összeolvasztásának sincs indoka, hiszen a törvény is feltételezi a kisszervezetek létjogosultságát, melyek eredményeikben sem maradnak alul a nagyszervezetekkel szemben.
A törvénymódosítási javaslatok kidolgozása során - augusztusban - a Felügyelet egyeztető fórum keretében ismertette a javaslatokat. A meghívott partnerek számos kiegészítést és észrevételt tettek. A megbeszélésen jelen volt Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető a PM részéről és Párniczky Tibor elnöki főtanácsadó a Felügyelet képviseletében. Mindkettejük részéről megerősítést nyert, hogy az elhangzott javaslatokat beépítik a módosításba és annak elkészülte után ismételt megbeszélésre kerül sor. Ez sajnos nem történt meg. Ezért érte meglepetésként a pénztárakat, a szövetségeket, hogy olyan módosítási javaslatok is bekerültek a tervezetbe, amelyről sem az eredeti előterjesztésben sem a javaslatokban nem esett szó.
Ezek között az egyik sérelmezett javaslat az évenkkénti két közgyűlés előírása, amely jelentősen meg fogja növelni a pénztárak, amúgy is magas működési költségeit. Hasonlóan "zsebbe vágó" a felügyeleti díj 5 ezrelékre való emelése. Néhányan irreálisan magasnak tartják a kiszabható 1 millió forintos felügyeleti bírságot is. E kérdésben elsősorban olyan félelmek fogalmazódnak meg, hogy a "felügyeleti önkénnyel" szemben nehéz lesz védekezni. Ilyen fenyegetettség mellett nehéz lesz vezető tisztségviselőket találni, különösen azokhoz a kispénztárakhoz, amelyek tisztségviselői megbízási díj nélkül végzik feladataikat, mivel ők előbbrevalónak tartják egy közösség szolgálatát, mint az egyéni haszonszerzést. Ezért is indokolt lenne a pénztárméret szerinti differenciálás - mondják.
Döntött a Versenytanács a Pénztárak Etikai Kódexéről
Mint ismeretes a pénztárszövetségek kezdeményezésére megalkotásra került a Pénztárak Etikai Kódexe, melyhez mintegy 70 pénztár csatlakozott még 1998-ban. Ezt követően 1999 júniusában a Gazdasági Versenyhivatal eljárás alá vonta az aláíró pénztárszövetségeket. Megállapításuk szerint az Etikai Kódex egyes paragrafusai megvalósították a versenykorlátozás tényállását. Ezért az eljárás során kötelezték a szövetségeket a Kódex néhány passzusának módosítására. Miután ez megtörtént a Versenytanács az eljárást megszüntette. Erről határozatban értesítette az aláírókat.
Az Etikai Kódex megalkotásának szükségességét már többször elemeztük. A Versenytanács eljárása ellenére megállapíthatjuk, hogy egyre inkább felértékelődnek a gazdasági életben az egyes gazdasági szervezetek tisztességes üzleti magatartását szabályozó etikai irányelvek, melyeket etikai kódexekben fogalmaznak meg és az esetek többségében ezeket a szabályokat maguk a szervezetek határozzák meg, önkéntesen alávetik magukat e szabályoknak. Az önkéntes pénztári struktúra kialakulásának folyamatában számos olyan közerkölcsöt sértő magatartással találkozhattak a szféra szereplői, melyek károsan befolyásolták annak működését. Ennek hatására - mintegy védekezésül a pénztárszövetségek kezdeményezésére - megalkotásra került előszőr a Pénztárak Etikai Kódexe, mely a nyugdíjpénztárak működésének etikai normáit rögzíti, jelenleg pedig kidolgozás alatt áll az egészségpénztárak működésének etikai normarendszere, mely a pénztárak működési szabályain túlmutatva az egészégügyi szolgáltatók magatartási szabályait is rögzíti a pénztárakban való tevékenység esetére. Bizonyára egy etikai normarendszert nem lehet törvényerőre emelni, de számos példával élhetnénk, hogy a mégoly körültekintő törvényi szabályozás mellett is mennyi közerkölcsöt sértő gazdasági visszásságnak lehettünk eddig is tanui, melyek sok esetben a törvénytelenséget súrolva hozták hátrányos helyzetbe az egyént vagy az állampolgárok közösségeit. Az átmenetileg csak erkölcstelennek tűnő gazdasági cselekmények szinte minden esetben átcsaptak később törvénytelenségbe. Ezért fel kell hívni a figyelmét az Országgyűlésnek is arra, hogy a szféra etikai állásfoglalásai megfelelő adalékkal szolgálhatnak a későbbi törvényi szabályozáshoz. A törvényhozás szenteljen nagyobb figyelmet a szféra önszabályozó mechanizmusára és annak érvényesítését a maga eszközeivel is támogassa, amely végül is a jogrendszert is erősíti.
Rendezvények:
A Magyar Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozata
2000. október 26-án 10 órától
tagozati ülést tart Dunaújvárosban a Dunaferr Egészségpénztár székhelyén,
melyre tisztelettel meghívják a Magyar Pénztárszövetség egészségpénztár tagszervezeteinek képviselőit.
Az Egészségpénztári Tagozat egészségpénztári konferenciát rendez
2000. december 6-án 9.00 órától
a Lánchíd Irodaház 569/1. sz. előadójában
A konferenciára meghívást kap valamennyi egészségpénztár igazgatótanácsainak tagjai, az egészségpénztári szolgáltatók képviselői, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Egészségügyi Minisztérium képviselői. A rendezvényre külön meghívót küldünk minden érdekeltnek.
|
