H Í R L E V É L

V. évf. 3. szám A Magyar Pénztárszövetség tájékoztató kiadványa 1999. október

Napirenden a felügyeletek összevonása

A Kormány november 2-i ülésén elfogadta a Pénzügyminisztérium előterjesztését az Állami Pénztárfelügyelet, az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet és az Állami Biztosításfelügyelet összevonásáról. A témával kapcsolatban a Pénztárszövetségek Fóruma szükségesnek tartotta, hogy állásfoglalásban fejtse ki álláspontját, melyet eljuttatott a kormány több tagjának és a parlamenti bizottságok tagjainak. Az alábbiakban ezt az állásfoglalást ismertetjük.

A Pénztárszövetségek Fórumának állásfoglalása a felügyeletek összevonásával kapcsolatban

A Pénztárszövetségek Fóruma megnyugvással vette tudomásul, hogy a törvényhozás lényegében meghagyta az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak adókedvezményét, viszont növekvő aggodalommal figyeli az Állami Pénztárfelügyelet összevonását más pénzügyi ellenőrző szervezetekkel. Különösen meglepő a végrehajtás tervezett gyorsasága, amely - véleményünk szerint - időt sem hagy megfontolt egyeztetésre, így számos veszélyt rejt magában. Miközben tudomásul vesszük azt, hogy a pénz és tőkepiac stabilitása, biztonsága elemi kormányzati és állampolgári érdek, amire az utóbbi évek néhány botránya is felhívta a figyelmet, aközben nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a pénztárszféra nem tartozik közvetlenül ehhez a szektorhoz. A pénztárak több mint fél évtizedes működését nem kísérték kilengések, visszaélések, mi több a pénzügyi szférában bekövetkezett csődök, bukások is érintetlenül hagyták a pénztártagok megtakarításait.
Ennek számos oka van, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek a következők:

1. A pénztárak - önsegélyző-, egészségpénztárak, önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak - nem klasszikus pénzügyi szervezetek, hanem a szociális ellátórendszer részét képező, tagi kontroll alatt működő, civil szervezetek.

2. A pénztárak a tagok tulajdonában lévő, a tagok önkéntes elhatározásából létrejött non-profit szervezetek. E szervezetekben a tagok nettó jövedelméből keletkezett megtakarítása nem a tőkejövedelem megszerzésére irányul, hanem időben elhalasztott fogyasztást eredményez. A pénztárszféra egyes szervezeteinek pedig - önsegélyző- és egészségpénztárak - közvetlen tőkepiaci kapcsolódása elhanyagolható, azok kizárólag szociális ellátással és az egészség megőrzéssel kapcsolatos feladatokat látnak el.

3. A pénztárszféra szervezetei mint intézményes vásárlók kapcsolódnak a pénz- és tőkepiac szereplőihez (bankok, brókerek, üzleti biztosítók, egyéb szolgáltatók), így érdekütközésben állnak azokkal, mivel velük szemben kell érvényesíteniük a pénztártagok érdekeit. Az Állami Pénztárfelügyelet integrálása egy nagy pénzügyi ellenőrző szervezetbe veszélyezteti ezeknek az érdekkülönbségeknek a pénztártagok javára történő érvényesítését.

4. Morálisan is hátrányosan érintené a szférát az összevonás, hiszen összemosná a pénztárak önszabályzó, önellenőrző, demokratikus szervezeteit a pénzvilág szereplőivel.

5. A pénztártag önmaga és családja érdekében az államtól vállal át feladatot, így az állami nagy-elosztórendszerek terheit mérsékli, ezért kiemelt állami figyelmet, védelmet érdemel egy önálló állami szervezeten keresztül, amely csak a szociális szférát képviseli.

6. A szövetségek képviselőinek módja volt megismerni az Európai Unió tagállamaiban hasonló intézményeinek felügyeletére vonatkozó előírásokat. A tapasztalataik szerint nincs egységes gyakorlat, de abban megegyeznek a tagországok, hogy a nyugdíjalapokat önálló felügyeletek ellenőrzik. Erre legjellemzőbb az Egyesült Királyság rendszere, amelyben ugyan összevonták az állami felügyeleteket, de ennek ott sem része a nyugdíjalapokat felügyelő hatóság.

Felsorolt érveink is alátámasztják, hogy a pénztárszféra felügyelete nem illeszthető az üzleti szféra állami ellenőrzési rendszerébe. Véleményünk szerint a megoldás az Állami Pénztárfelügyelet jogosítványainak bővítése lehet, amely a más állami pénzügyi ellenőrző szervezetek közötti kötelező együttműködést törvényileg szabályozza.
Mindezekre tekintettel azzal a kéréssel fordulunk a Magyar Köztársaság Kormányának tagjaihoz, hogy a parlament elé terjesztendő törvényjavaslatról való döntés során érveink figyelembevételével hozza meg felelősségteljes döntését.

Budapest, 1999. október 27.

Aláírók:

A hat pénztárszövetség, a Pénztászövetségek Fórumának tagjai

Ülést tartott a Magyar Pénztárszövetség elnöksége

A Magyar Pénztárszövetség szeptember 16-án tartott elnökségi ülésén a Pénztárak Etikai Kódexének ügyében a Gazdasági Versenyhivatal által kezdeményezett eljárás, a pénztárak adókedvezményére vonatkozó kormánydöntés, a kispénztárak ügyviteli kötelezettségeinek mérséklése, valamint a magánnyugdíjpénztárak 6%-on befagyasztott tagdíjának kérdéseiben születtek határozatok.
Az elnökség tagjait meglepte a Gazdasági Versenyhivatal eljárása a Pénztárak Etikai Kódexével kapcsolatban. Többen kifejtették, hogy a Kódex megalkotásának időszakában is, de azóta is számos olyan dolog történik a pénztárszférában amely etikailag kifogásolható, így annak megalkotása szükséges volt, elveinek érvényesítését nagyobb határozottsággal kellene biztosítani. Felhatalmazták a szövetség elnökét, hogy minden lehetséges eszközzel bizonyítsák az aláíró pénztárak, hogy a kifogásolt részek a non-profit szféra különállását is demonstrálják az üzleti élet szereplőitől. Véleményük szerint a klasszikus versenyszabályokat nem lehet alkalmazni e területen.

A pénztárak adókedvezményeire vonatkozó változásokkal kapcsolatban az elnökség tagjai méltatták a Pénztárszövetségek Fórumának erőfeszítéseit, elégedettségüknek adtak hangot, mivel azok megmaradtak, és elhárult az adókedvezmények teljes megvonásának a veszélye. Viszont értelmezési problémákat találtak a munkáltatók tagdíjátvállalására vonatkozóan, amennyiben az nem a személyi jövedelem része, és azután az adókedvezmény nem érvényesíthető.

A Rendőrpénztár kezdeményezését időszerűnek tartották a kispénztárak védelme, költségeinek csökkentése érdekében. Az elnökség határozatban foglalt állást abban, hogy munkabizottsági előkészítés után kezdeményezni fogják az Állami Pénztárfelügyeletnél, hogy a kispénztárak adminisztrációs terhei csökkenjenek.

Végül döntöttek arról is, hogy a Szövetség nyilatkozatban szólítsa fel a kormányt arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak 6%-on befagyasztott tagdíjának várható következményeiről tájékoztassa a magánnyugdíjpénztárak azon tagjait, akiket az intézkedés hátrányosan érinthet nyugdíjbavonulásuk idején.

A Magyar Pénztárszövetség a Világhálón

A Magyar Pénztárszövetség kezdeményezésére még 1997-ben megalakult az IINCO - a pénztárak nemzetközi információs hálózata, amelyhez számos hazai és külföldi szervezet is csatlakozott. Elsősorban technikai nehézségek miatt csak ez év augusztusában sikerült az Internetre felkerülni. A továbbiakban azonban megnyílt a lehetőség a rendszeres infomáció-cserére az alábbi web címen:
www.iinco.apf.hu
A web-lapon megtalálható e-mail címre érkezett információkat továbbítjuk az Interneten szelektálás után. Reméljük, hogy a pénztárszféra képviselői élni fognak ezzel a lehetőséggel. Az aktuális tájékoztatáson túl szívesen fogadunk minden olyan információt is, amelyek a társadalombiztosítással, egészségüggyel, a szociális rendszerrel kapcsolatosak, amelyekhez a pénztárak szervesen kapcsolódnak.

Pénztárüzemeltető szoftverek bemutatója

Szoftvervásárlási támogatás az egészség- és önsegélyező pénztáraknak

1999. november 30-ig pályázhatnak a Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítványnál az egészség- és önsegélyező pénztárak. A harmadik éve meghirdetésre kerülő pályázat azt a célt szolgálja, hogy a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező, de fejlődésképes pénztárak informatikai háttere megerősödhessen. A pályázati felhívást a pénztárak külön levélben megkapták. A pályázat eredményhirdetésére december 10-ig kerül sor. A pályázat során támogatást nyert pénztárak számára még ebben az évben folyósítják a támogatási összeget.

A pénztárklub vendége volt Mádi László

Mádi László a parlament költségvetési bizottságának alelnöke tájékoztatta a Magyar Pénztárszövetség pénztárklub rendezvényén a résztvevőket aktuális gazdasági kérdésekről, amelyek közvetve, vagy közvetlenül érintik a pénztárakat. Ennek keretében kötetlen beszélgetés zajlott a nyugdíjbiztosítást érintő ügyekről, a felügyeletek összevonásával kapcsolatos kormányzati szándékról, az adótörvények várható módosításáról.
A felszólalók elégedettségüknek adtak hangot az önkétes pénztárak adókedvezményeinek kedvező alakulásáról. Viszont nem rejtették véka alá, hogy nem értenek egyet az Állami Pénztárfelügyelet más felügyeltekkel való összevonásával. Valamint észrevételezték, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagdíjának 6%-on való tartós befagyasztása komoly következményekkel járhat az idősebb korosztályok tagjai számára. Felvetették, hogy a kormány tájékoztatási felelőssége nem megkerülhető e korosztályok felé.
Mádi László ígéretet tett arra, hogy a felvetett kérdésekben tájékozódik és tapasztalatiról tájékoztatást ad.

Segítség a kispénztáraknak

Nem lehet cél a kispénztárak megszünése. Az önkéntes pénztárakról szóló törvény megszületésekor a törvényalkotói szándék is az volt, hogy a kialkuló pénztári struktúra tükrözze a különböző társadalmi csoportok sajátos igényeit, és ezen igények mentén alakulhassanak meg az öngondoskodás intézményei. Számos kislétszámú munkahelyi pénztár alakult, amelyek egyre több gonddal küzdenek az adminisztárciós terhek következtében. A Magyar Pénztárszövetség szakbizottsága kezdeményezte, hogy javaslatot dolgoz ki az ügyviteli terhek csökkentésére. A kezdeményezéssel Dr. Juhász Istvánné, Állami Pénztárfelügyelet elnökhelyettese egyetértett a szakbizottság kezdeményezésével és készségét fejezte ki egy ilyen módosítás elfogadására. A Szövetség elnöksége Kövesi Lászlót, az Első Rendőri Nyugdíjpénztár IT elnökét bízta meg a bizottság vezetésével és a javaslat előkészítésével, amelyre a következő hetekben kerül sor. Felkérjük mindazokat a pénztári szakembereket, akik szívesen részt vennének ebben a munkában, azok jelezzék ezt a Magyar Pénztárszövetség titkárságán, Máté Annánál a 3316 329-es, vagy a 3313 962-es telefonszámon, vagy faxon ugyanezeken a számokon. Jelentkezésük esetén adják meg a pénztár nevét, saját nevüket, telefonszámukat, címüket, amelyen értesíthetők a szakbizottság üléseiről.

Nincs döntés