H Í R L E V É L

Szolidaritási kassza az önfoglalkoztató vállalkozóknak

     A Szociális és Családvédelmi Minisztérium felkérésére a Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány a jövő év során elkészíti azt a tanulmányt amely megvizsgálja, az önfoglakoztatás helyzetét Magyarország egészére kiterjedően különös tekintettel arra, hogy az EGK 76/207/EGK irányelveiben megfogalmazott "egyenlő bánásmód" elvének érvényesülése miként valósul meg. Egyben kidolgozza javaslatát a kormány számára, hogy ennek a társadalmi rétegnek szociális biztonsága egy szolidarítási kassza létrehozásával megerősödjön.

     A nagyszabású kutatás során feldolgozzák a rendelkezésre álló európai uniós joganyagot, valamint empirikus vizsgálatokkal áttekintik az ezekben az országokban követett gyakorlatot.
Ezek ismeretében megfogalmazzák a hazai önfoglalkoztatók státuszát. Ezen belül e foglalkoztatási kategória leírása mellett meghatározzák létszámukat, a vállalkozásban közreműködő családtagok számát, az eltartottakat, jövedelem viszonyaikat, a vállalkozások mobilitását, rétegspecifikumait, szociális helyzetét, rétegződését, társadalmilag, területileg.
     Az ismert adatok birtokában kidolgozzák egy önsegélyző pénztár modelljét, amely adott élethelyzetekben képes segítséget nyújtani az ellehetetlenült vállakozások szociális problémáinak megoldásában.
     A rendszer elsősorban arra hivatott, hogy átmeneti pénzbeli szolgáltatásokkal kezelje a kiesett jövedelem pótlását és biztosítsa az újrakezdés lehetőségét.

A tanulmány elkészítésének célja: hogy a magyar foglalkoztatáspolitika - mind megközelítésében, tervezési rendjében, mind a konkrét programok prioritásaiban - "euro-konform" legyen a csatlakozás időpontjára."
     A jelenleg érvényes közösségi foglalkoztatási irányvonalak négy általános célkitűzést fogalmaznak meg:
- foglakoztathatóság javítása,
- vállalkozóvá válás ösztönzése,
- alkalmazkodó-készség fejlesztése a vállalkozások és azok alkalmazottai tekintetében,
- az egyenlő esélyek politikájának erősítése.
A tanulmány tehát konkrét célcsoport - az önfoglalkoztatók /az EGK terminológiájában: self-employed/ - számára fogalmaz meg szociális programot.
     E réteg meglehetősen kiszolgáltatott, sem a jog, sem a gazdasági erő által nem védett, biztonságát szociális védőháló nem garantálja. Nem jogalanya a Flt.-nek sem, de számos más pl. adójogszabályokkal összefüggésben is hátrányos helyzetben van más társadalmi csoportokhoz képest pl. öngondoskodás megteremtésében. /lásd: munkavállalói adókedvezmények, munkáltatói kedvezmények érvényesítése pl. kiegészítő biztosító pénztárakba való befizetés esetén/
     Ezek a hátrányok ma még komoly visszatartó erőt jelenthetnek az önfoglakoztató tevékenységek beindítására, amelyek dinamikusabb terjedése jelentősen enyhíthetne a foglalkoztatási gondokon.

     Az EGK-ban megközelítőleg 100 joganyag foglalkozik az önfoglakoztatókkal.
     A magyar jogban az önfoglakoztatás fogalma csak tudományos értekezések szintjén létezik, annak ellenére, hogy ez a réteg vélhetően a magyar foglalkoztatási struktúrában a teljes munkavállalói kör mintegy 1/3-t teszi ki.
     Az Európai Unió tagországainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatási helyzet javítása ma kizárólag az önfoglalkoztatás állami preferenciáival, ösztönzésével valósítható meg. Magyarországon is kiemelt állami figyelmet érdemel az a potenciális társadalmi réteg, amely képes ilyen módon önálló egzisztencia megteremtésére. Az általunk preferált csoport önfoglakoztató státuszában való megerősítése, mások önfoglakoztatóvá válása nem igényel nagy állami támogatást, csupán olyan önfoglalkoztató-barát jogi környezetet, amely társadalmi és szociális stabilitását megerősíti.
     A kutatók feltételezése szerint az önfoglakoztatók szociális biztonságának megerősítése jelentősen javíthat a foglalkoztatási gondokon, mivel az így megteremtett egyéni biztonságérzet fokozza a vállalkozási kedvet. Ezt a szociális biztonságot kívánja a javaslat megteremteni e társadalmi réteg részére - a saját finanszírozásukban - létrehozott és működő önsegélyző pénztárban, mely pénztár adott élethelyzetekben aktív és passzív eszközökkel nyújtott szolgáltatásaival biztosítja az újrakezdés lehetőségét az érintettek számára.
     A jogi környezet fokozatos megváltoztatása - melyre szintén javaslatot készítenek - az EU-hoz való csatlakozás feltétele, másrészt társadalmi közérzetet javító tényező, mérhető gazdasági eredményekkel.
     A magyarországi jogi környezet vizsgálata és a meglévő törvények módosítását az is indokolja, hogy a réteg nem azonos elbírálást élvez más munkavállalókkal. Ezeket a hátrányokat meg kell szüntetni.

Ezt követően a tanulmány és a javaslat jó kiindulási pontokat adhat a kormányzati szervek jogalkotási, gazdasági tervezési feladataihoz, foglalkoztási programjaihoz, szociális ellátórendszer fejlesztéséhez, ezzel hozzájárul az európai uniós követelmények teljesítéséhez.

A nagyszabású terv megvalósulása esetén a speciális intézményforma - európai léptékkel mérve is - követendő példát jelenthet más országok számára is.

A pénztárszövetségek módosítják a Pénztárak Etikai Kódexét

Mint arról már beszámoltunk a Gazdasági Versenyhivatal az év közepén eljárás alá vonta a pénztárszövetségeket a Pénztárak Etikai Kódexének néhány passzusa miatt. Azokról megállapította, hogy azok versenykorlátozó hatásúak lehetnek. Időközben lezajlott versenytanácsi tárgyálás során - melynek során hat hónapra felfüggesztették az eljárást - kötelezte a Tanács a szövetségeket, hogy a kérdéses paragrafusokat módosítsák.
     Időközben a szövetségek képviseletében eljáró ügyvédi iroda elkészítette a módosítási javaslatot.
     A továbbiakban ezeket a módosítási javaslatukat tesszük közzé.

A 2.1. a) pont

A pénztárak a pénztári szolgáltatások nyújtásának folyamatossága, zavartalansága és minőségi fejlesztése érdekében egymással együttműködnek. Az együttműködés keretében egymásnak a szükséges és elvárható segítséget, valamint a msáik pénztár működéséhez a szükséges információkat megadják, továbbá a másik pénztár megkeresésére időben és érdemben válaszolnak, különösen ha az a szolgáltatásnyújtés zavartalansága, a pénztártagok jogainak biztosítása érdekében szükséges.

2.1. d) pont

A pénztárak másik pénztár tagjához vagy a lehetséges pénztártagokhoz, más pénztárhoz tartozó pénztári személyhez, továbbá a pénztárak részére szolgáltatást nyújtó személyekhez, azok alkalmazottaihoz, vezető tisztségviselőihez nem intéznek olyan tisztességtelen felhívást, amely ezen személyek a másik pénztárral fennálló tagsági viszonya, munkaviszonya, egyéb jogviszonya felbontását vagy ilyen jogviszony létrejöttének megakadályozását célozza, ideértve azt is, hogy a pénztár a már a meglévő tagjai hátrányára nem vállalja, hogy a más pénztárból átlépni kívánó tag számára az átlépéssel kapcsolatban jelentkező fizetési kötelezettségeket megtéríti vagy ellentételezi, illetve közvetlenül vagy más személyen keresztül közvetve nem nyújt előnyöket az átlépőknek a meglévő tagok hátrányára.

2.1. h) pont

A pénztárak törekednek arra , hogy (lehetőség szerint)ˇ elsősorban olyan személyek körében folytassanak közvetlen tagszervezést, akik még nem tagjai egy másik hasonló tipusú pénztárnak sem, és a tagszervezés során különös figyelmet fordítanak arra, hogy az a zárt pénztárak méltányolható érdekeit ne sértse. Etikai normába ütközik - és az egyéni döntési lehetőségeket sérti - a tömeges átléptetés, és ha az a már meglévő tagok hátrányára történik, az átléptetésnek a pénztár szolgáltatásán kívüli kedvezményre vonatkozó ígéretekkel történő kezdeményezése vagy ösztönzése. A fent megjelölt tagszervezési korlátozásokat úgy kell betartani, hogy ez a magatartás ne csökkentse a pénztártag egyéni döntéséből fakadó jogát a szabad pénztárválasztásra, illetve ezzel kapcsolatos korábbi döntések megváltoztatására.

- törölve
aláhúzás - új szöveg

A módosítási javaslatokkal kapcsolatban várjuk az észrevételeket, melyeket egyeztetés után az aláírók átvezetnek. Az esetleges észrevételeket kérjük a Pénztárszövetségek Fóruma Koordinációs Titkárságára Czöndör Gyula titkárnak címezve eljuttatni. 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.

Kihírdették a pályázat eredményét

     A Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány 1999. évben is meghirdette az egészség és önsegélyző pénztárak számára a szoftvertámogatási pályázatát.
     A pályázat célja az volt, hogy a szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező egészség- és önsegélyező pénztárak is megteremthessék a biztoságos pénztárüzemeltetéshez szükséges informatikai hátteret.
     A pénztárak a kiválasztott szoftverfejlesztővel együtt pályázhattak a támogatásért. A pályázaton indult 16 pénztár közül 12 kapott különböző összegű támogatást a szoftver vásárláshoz, vagy a meglévő szoftver fejlesztéséhez.
     A bíráló bizottság az elbírálásnál az alábbi szempontokat vette figyelembe:
- a fejlesztéssel, vásárlással elérni kívánt célt,
- a pénztár sajáterős lehetőségeit,
- a beruházásra fordított összeg és az elérendő cél közötti összhangot.
A nyertes pénztárak az alábbiak:
1. Honvéd Egészségpénztár
2. Dunaferr Regionális Egészségpénztár
3. Budai Egészségpénztár
4. Országos Fogászati Egészségpénztár
5. Munka Világa Önsegélyző Pénztár
6. Szívpénztár Egészségpénztár
7. Környei MEDOSZ Önsegélyző Pénztár
8. Jószív Önsegélyző Pénztár
9. Érdekismeret Önsegélyző Pénztár
10. Akropolisz Egészségpénztár
11. Vasas Önsegélyző Pénztár
12. Pro-Vita Egészségpénztár
A pénztárak 250-500 ezer forint támogatási hozzájárulást kaptak a beruházásaik megvalósításához.

Telítődött a pénztárak szoftver piaca

     Ebben az évben ötödik alkalommal rendezte meg a Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány a szoftverfejlesztők minősítő pályázatát és a szoftver bemutatót. Az idei évben már csupán öt fejlesztő jelentkezett 7 szoftverével, melyek mindegyike elnyerte az alapítvány minősítő oklevelét. A november 26-án megrendezett szoftverbemutatón megállapítható volt, hogy a csökkent érdeklődés a pénztárüzemeltető szoftverek iránt. A már meglévő pénztárak mindegyike rendelkezik pénztárüzemeltető szoftverrel, melyek karbantartása szerződéses rutinfeladat a fejlesztők számára.
     Az elkövetkezendő években merőben új feladatokat kell meghatározni a fejlesztők számára, amellyel elsősorban a szoftverek minősége javítható a felhasználók számára.

Magyar Pénztárszövetség
1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.
Tel./fax 3316 329, 3313 962
Elnök: Dr. Skrabski Árpád