H Í R L E V É L

Önkéntes felelősségvállalásé vagy paternalizmusé a jövő?
Veszélyben egy magyar hagyományokon nyugvó európai intézményünk!

      Az utóbbi időben olyan tervek is napvilágot láttak, hogy megszüntetnék a legtöbb adókedvezményt. Az állam adópolitikájával előmozdíthatja, de fel is számolhatja a polgári felelősségvállalás, a polgárosodás intézményeit. Ilyen intézmények az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, amelyek önszerveződés útján az egyéni életpályáknak megfelelő nyugdíj és egészség biztosítás típusú szolgáltatások lehetőségét teremtik meg a polgárok számára anélkül, hogy forrásokat vonnának ki az egységes társadalombiztosítási rendszerből. Miután a pénztárakba tömörült polgárok az Európai Szociális Kartában, illetve az Alkotmányban rögzített állami felelősséget vesznek át és teljesítenek, ezért tevékenységüket az állam olyan adórendszerrel biztosítja, amely megfelel a pénztárak által szolgáltatott nyugdíj, vagy egészségfinanszírozás természetének.
      Köztudott, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj "felosztó-kirovó" jellegű, azaz a nyugdíjasok azt a pénzt kapják nyugdíjszolgáltatásként, illetve a betegek ellátását azokból a forrásokból fedezik, amit az aktívak járulék formájában befizetnek. A rendszer a korosztályok, a nemek, az alacsony és magas fizetésűek, valamint az egészségesek és betegek közötti szolidaritáson nyugszik. A szolidaritási elemek következtében a társadalombiztosítás közel azonos szintre hozza a nyugdíj és egészségi szolgáltatásokat és nem fejezi ki a befizetések, az életpályák közötti különbségeket. Ez a rendszer nem szüntethető meg és nem pótolható más pénzügyi alapon álló rendszerekkel, mivel mindenki számára garantálni képes a szolgáltatások szükséges szintjét. Ezt a rendszert egészítik ki az önkéntes pénztárak, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók gondoskodjanak az életpályájukhoz és igényeikhez igazodó kiegészítő szolgáltatásokról maguk és családtagjaik részére.
      Az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásnak olyan adórendszert feleltettek meg 1993-1994-es években, amely szerint az adót nem a járulék befizetésekor, hanem a szolgáltatás igénybevételekor kellett megfizetni. Nem volt adókedvezmény, viszont az állam számolt azzal a ténnyel, hogy ha a polgárokat bátorítani akarja abban, hogy jövedelmük egy részének elköltését halasszák el nyugdíjas korukra és így gondoskodjanak saját nyugdíjukról, vagy egészségük megóvására fordítsák, akkor nem a járulékot vagy tagdíjat, hanem a járadékot illetve a nyugdíjat kell megadóztatni.
      1995-től, egységesítési meggondolásokból bevezették a tagdíjak megadóztatását és a járadékok, illetve nyugdíjak adómentességét. Egy kialakuló nyugdíjrendszernél igen fontos a jogi környezet állandósága, ezért a változtatás kedvezőtlen hatásait kompenzálni kellett. Abból a célból, hogy az állampolgárokat a halasztott fogyasztásra, a nyugdíj és egészségfinanszírozás terén az állami feladatok megadóztatott jövedelemből történő átvállalására ösztönözzék, jelentős adókedvezményt vezettek be.
      Az új adórendszer ösztönzőleg hat a munkaadókra. Számos munkahelyen a munkáltatói tagdíjátvállalás a bér- és szociálpolitikai rendszer részét képezik. Ezeken a helyeken az e formában adott juttatásokat a kollektív szerződésekben szabályozták. Például, ha a munkaadó évi 20 ezer forint nettó bért akar adni a munkavállalónak, e bér költsége a befizetett adók és járulékokkal együtt mintegy 50-60 ezer forint. A munkaadónak megéri, hogy a nettó béremelés helyett az összeg dupláját, 40 ezer forintot befizessen a munkavállaló önkéntes nyugdíjszámlájára. Ez esetben a munkaadó a megmaradt költséget a vállalkozás fejlesztésére fordíthatja. Kis és középvállalkozások életbemaradásához, fejlődéséhez ez a költségmegtakarítás jelentős tényező lehet.
      A munkavállaló a jövedelemadó bevalláskor tapasztalhatja, hogy nyugdíjszámlája a feláldozott nettó jövedelem kétszeresével gyarapodik, miközben az ennek megfelelő jövedelemadót adókedvezménnyel kompenzálták. Az adórendszer ösztönözi a munkavállalókat, akik 240 önkéntes nyugdíjpénztárt alapítottak, ezekhez - 1993 óta - megközelítőleg egymillióan csatlakoztak és az egyéni számláikon összesen 130 milliárd forintot halmoztak fel.
      Amennyiben az adókedvezményeket elvonják, úgy a személyi jövedelemadó bevalláskor, a munkavállaló és munkaadók által az egyéni számlákon jóváírt összegek után adót kell pótlólag befizetni. Egymillió pénztártagnak így csökken a kézhezkapott jövedelme és pótlólagos adóbefizetésre kényszerülnek. Ha eltörölnék a jelenleg érvényes adókedvezményt, az említett példa szerint a munkavállaló az adóbevalláskor arra döbbenne rá, hogy a munkaadó által átutalt tagdíjátvállalás következtében, 20 ezer forint pótlólagos adót kell a nettó jövedelméből az APEH-nek befizetnie. Előre látható, hogy tömegesen lépnek majd ki az önkéntes nyugdíjpénztárakból és a munkaadóknál elérik majd, hogy a pénztárakba befizetett munkaadói támogatás helyett bérüket emeljék meg. Hozzá szeretnének férni a számláikon elhelyezett - összesen 130 milliárd forint - fedezeti alaphoz is. Ez a jelenlegi törvények szerint nem volna lehetséges, viszont ezen igényt nehéz lesz majd megtagadni, mivel várható, hogy a pénztárak tönkremennek a kilépések, a csökkenő, esetleg megszűnő tagdíjbevételek miatt. Előre látható, hogy az adókedvezmények elvonása nem vezet majd többletadó bevételhez, hanem beindítja a fogyasztás növekedésén keresztül a bér-ár spirált, lecsökkenti a tőkepiacon megjelenő nyugdíjpénztári befektetéseket és lehetetlenné teszi az életpályához igazodó önkéntes nyugdíj és egészségi szolgáltatások e formájának megvalósítását.
      A pénzügyi megfontolásokon túl az adókedvezmények minden átmenetet nélkülöző megszüntetése, ezáltal a pénztárak sorozatos csődbemenetelének előidézése jogi, társadalmi és politikai problémákat is felvet, mivel tulajdonosi vagy egyéb szerzett jogokat sért és visszaveti a polgárosodási folyamatot. Több mint kétmillió állampolgár - tagok és családtagjaik - veszthetik el a jogbiztonságba, az alkotmányos rendbe vetett hitüket, ami elvezethet a kormányba vetett bizalom megrendüléséhez is. Ezt elkerülendő, először a nyugdíj és egészségfinanszírozási rendszer véglegesnek tekinthető változatát célszerű kialakítani, majd az új adórendszernek a pénztárakra vonatkozó elemeit, hosszabb távú stabilitásra törekedve, ehhez lehet hozzáilleszteni.

Dr. Skrabski Árpád, főiskolai tanár,
a Magyar Pénztárszövetség elnöke

A Magyar Pénztárszövetség közgyűlése

     Június 10-én tartotta a Magyar Pénztárszövetség éves közgyűlését. A napirendek között szerepelt az 1998. évről szóló beszámoló valamint az 1999. évi munkaterv és pénzügyi terv elfogadása.
     Az írásban előterjesztett beszámolóhoz Dr. Skrabski Árpád fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a legfontosabb célkitűzéseket sikerült megvalósítani. Különösen eredményes volt a már több éve folytatódó oktatási program. A legtutóbbi vizsgán további 12 pénzügyi tanácsadó végzett a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán, akik a pénztárszférában hasznosíthatják tudásukat. A hagyományosan jó nemzetközi kapcsolatokat tovább erősíti az az információs hálózat, amely megalakításáról még 1997 őszén döntöttek az általunk szervezett nemzetközi konferencia résztvevői. A hazai pénztármozgalom elismert intézményévé vált a Pénztárszövetségek Fóruma, amelynek működésében sok tekintetben kezdeményezően vesz részt a szövetség. Ilyen kezdeményezés volt részünkről a Pénztárak Etikai Kódexének megalkotása, melyhez eddig 73 pénztár csatlakozott. Fontos szakmai segítségnyújtásra adott alkalmat a Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány pályázatán elnyert projekt. Ennek keretében 1998-ban a Dunaferr Regionális Egészségpénztár szakmai programjainak megvalósításához nyújtottunk segítséget. Jelenlétünk meghatározó a különböző szakmai fórumokon. Számos hazai konferenciára kaptunk meghívást, amelyen elismerték eredményeinket. De jelen vagyunk a sajtóban is. Cikkek, interjúk jelentek meg, melyekben a pénztármozgalom aktuális kérdéseiről fejtettük ki a véleményünket. Az eredmények mellett sok kritika ér bennünket az hatásos érdekvédelem megjelenítése miatt. Ezek a kritikák azonban csak részben jogosak. Érdeket védeni ugyan lehet általánosságban is, olyan kérdésekben amelyek az egész pénztárszférát érintik hátrányosan. Ilyen ügyekben előterjesztéseket tettünk a Pénztártanácsban, panaszt tettünk a Felügyeletnél. Egyedi esetekben azonban csak segítségkérés, bejelentés után tudunk eljárni. Amennyiben ilyen nincs vagy csak informális, akkor nehéz bármit is tenni. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy van tennivalónk ezen a területen. Főleg az egyes tagozatoknak kellene több időt fordítani a pénztárak gondjainak közvetítésére és azok megoldására - mondta Skrabski Árpád elnök.
     Majd a pénzügyi beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítéssel folytatta.
     - Ennek a sokrétű feladatnak az elvégzésére csak komoly pénzügyi tervezés mellett tudtunk eleget tenni. A pénzügyi tervhez meg kellett találni a forrásokat is. A tagdíj csak töredékét fedezi a működési költségeknek. A nagyobb részt különböző pályázatok útján tudtuk megszerezni. Még így is borotvaélen tácol minden évben a költségvetés. Ha a hangsúlyok megváltoznak akkor át kell csoportosítani a tervsorok között. Az évközben felmerülő igények és a tényleges lehetőségek között minden évben kinyílik az olló. Ezért állt elő 1998-ban az a helyzet, hogy többet költöttünk mint amennyit terveztünk. A hiányt a tartalékokból fedeztük. Gazdálkodásunk azonban szabályszerű volt. Ezt alátámasztotta a számvizsgáló bizottság jelentése is.
     A beszámolók majdnem egyhangú elfogadása után a tervek ismertetésére került sor. Szóbeli kiegészítésében elmondta az elnök, hogy a korábbi évekre épülő terv került a közgyűlés elé. Ebben vannak standard elemek. Pl. a Hírlevél megjelentetése, a klubnapok megszervezése, a pénztárakkal való kapcsolattartás. De kontinuitásra törekedtünk a szakmai projektekben is. A pénzügyi feltételeket továbbra is a korábbi évekhez hasonló módon próbáljuk megteremteni. Ebben azonban mindig számos bizonytalanság van. Több pályázatot is meg kell írni, ezek nem mindegyike eredményes. A beterjesztett pénzügyi tervnek megvan a realitása. Amennyiben azonban a várt források valamelyike nem nyílik meg úgy évközben módosításra lesz szükség.
     Az írásban beterjesztett majd szóban kiegészített tervet rövid vita után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
     Ezt követően személyi javaslatokat tárgyalt a közgyűlés. Ennek során az elnökség tagjává választották Dr. Kricsfalvi Pétert, a Dimenzió Egészségpénztár ügyvezetőjét. Majd a az egy taggal megfogyatkozott számvizsgáló bizottságot egészítették ki a résztvevők.
     A közgyűlés befejezése előtt nagy vitát, és hosszadalmas kodifikációs munkát jelentett annak a nyilatkozatnak az elfogadása, melyet a tagszervezetek az pénztári tagdíj adókedvezményének megszüntetése elleni tiltakozásul kívántak eljuttatni a kormánynak.
     Végül is az elkészült nyilatkozattal kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy a szövetség a Pénztárszövetségek Fórumával közösen lépjen fel a tervezett intézkedés ellen.

A Pénztárszövetségek Fóruma hírei

Tanácskozás az egészségbiztosítási reformtervezetről
     A Pénztárszövetségek Fóruma márciusi ülésén Réti Csaba Árpád, az Általános Pénztárszövetség képvielője kezdeményezte, hogy a Fórum kérje fel a Pénztártanácsot, hogy foglaljon állást a Miniszterelnöki Hivatal Egészségügyi Reformbizottsága által kidolgozott egészségbiztosítási program kérdéseiben. A Pénztártanácsnál tett kezdeményezésünkre azt a javaslatot kapta a Fórum, hogy készítse elő a Pénztártanács ülését. Kezdeményezze, hogy az informálisan ismert anyagot megismertessék a szerzők a szövetségekkel, majd ezt követően hozzák be a témát a Pénztártanács ülésére.
     A kancelláriaminiszter felkérésünkre Dr. Kincses Gyulát delegálta a Pénztártanács pénztárügyi bizottságának megbeszélésére. Az itt lezajlott vita összefoglalására elkészült emlékeztetőt teljes terjedelmében közreadjuk.

Emlékeztető

A Pénztárszövetségek Fóruma által a Pénztártanács Pénztárügyi Bizottságába delegált egészségpolitikai szakértők 1999. április 13-i üléséről.

Tárgy: a Miniszterelnöki Hivatal Egészségbiztosítási Reformbizottsága által készített egészségbiztosítási reformkoncepció megismerése és megtárgyalása, különös tekintettel az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra háruló feladatokra és ezzel összefüggésben az 1993. évi XCVI. törvény módosítására.

A tanácskozás összehívásának előzménye:
     A Pénztárszövetségek Fóruma 1999. március 22-i ülésén hozott határozata értelmében kezdeményezte a Pénztártanács elnökénél, hogy a Pénztártanács foglaljon állást az egészségbiztosítási reform egyes kérdéseiben, mivel azok közvetlenül is hátrányosan érinthetik az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak működését.
     A Pénztártanács elnökével történt megbeszélést követően a Pénztártanács elfogadta, hogy a Pénztárügyi Bizottság egészségpolitikai szakértői egy tanácskozás keretében készítsék elő a téma megtárgyalását.
     Az előkészítő tanácskozásra - a Fórum kérésére - Stumpf István miniszter Dr. Kincses Gyulát a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosát delegálta.

A tanácskozás legfontosabb megállapításai:

A kormányprogram hipotézis szintjén mozog és nincs megalapozva gazdasági számításokkal. Nincsenek a célok megjelölve.

Kifejezetten politikai hiba, ha az alkotók, a döntéshozók nem folytatnak dialógust a szakmai körökkel, az érintettekkel, ezért egy kifejezetten jó koncepció esetén is az bizalmatlanságot, ellenállást vált ki a közvéleményből. Jelenlévők szükségesnek tartják, hogy a koncepciót az érintettek és a szakmai körök teljes terjedelmében megismerhessék és azt az alkotókkal részleteiben megvitathassák.

Nincs tisztázva a kötelező rendszer szerepe, feladata.

Az egészségbiztosítási reformkoncepcióban nem tisztázott az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak szerepe.

- Felvetődött, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztár szerződhet valamely
elismert pénztárral finanszírozásra, szolgáltatásra, egyéb feladatok ellátására.
- A pénztáraknak nagyon fontos szerepe van a prevencióban, rehabilitációban,
munkaegészségügyben, és speciális igények esetén.
- Ezeknek a pénztáraknak tényleges forrásbővítő lehetőségei vannak.

Jelenlévők aggodalmukat fejezték ki a radikális változtatás miatt, ehelyett egy evolúciós átalakulást kisebb kockázatúnak tartanának, mely nagyobb népszerűségre tarthatna számot.

A Pénztártanácsnak kötelessége és joga a dialógust kezdeményezni, minden anyagot megkérni és állástfoglalni.

Kötelesssége továbbiakban az előző információk alapján az Öpt. módosítást előkészíteni.

Budapest, 1999. április 13.

Egyeztetés a Pénzügyminisztériumban a 2000. évi adó és járulékreformról

     Június 17-re egyeztető tanácskozásra hívta meg a Pénzügyminisztérium a szociális partnereket, melynek célja az volt, hogy véleményt cseréljenek a résztvevők a PM 2000. évi adó- és járulékreform tervezetéről. Ezen a tanácskozáson a Pénztárszövetségek Fóruma képviseletében 4 fő vett részt. Az előző napi Fórum ülésen megismert és megvitatott tervezetből értesültek hivatalosan a szövetségek képviselői arról, hogy a tervezet szerint 2000. évtől megszünne az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak adókedvezménye. A tanácskozáson Dr. Skrabski Árpád ismertette a Fórum véleményét az adókedvezmények megvonásával kapcsolatban. Hozzászólásában érzékeltette, hogy milyen veszélyeket rejt magában a tervezett intézkedés, milyen következményekkel számolhat a kormány, és milyen egyéb társadalmi hatása lesz a civil szféra fejlődésére. A felvetést több kamara képviselője is támogatta.
     A pénztárszférát érintő intézkedés tervezet mellett számos más adónem kérdésében fejtették ki a véleményüket a résztvevők. Többek között a földadó, a kamatadó, a biztosítási adó - mint új adónemek megjelenése kapták a legtöbb észrevételt.
     A tanácskozást vezető Dr. Kékesi László helyettes-államtitkár vitazárásként elmondta: a megismert tervezet munkaanyag, melyet számos pontján lehet finomítani. A PM azonban egyszerűsíteni szeretné az adórendszert. A kedvezmények megszüntetése is ezt célozza. Kezelhetetlen a szerteágazó adókedvezmények kezelése. Emellett az adókedvezmények megszüntetésére a magyar kormányt nemzetközi egyezmény is kötelezi.

A Pénztárszövetségek Fórumának nyilatkozata

     Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak az elmúlt években az öngondoskodás legjelentősebb intézményeivé váltak. Ezek a pénztárak ma már mintegy egymillió tagot számlálnak és vagyonuk meghaladja a 130 milliárd forintot. A pénztári tagság többsége - ezt több felmérés is alátámasztja - önmagáról gondoskodni kívánó, döntően kis- és középjövedelmű polgárok, akiknek képviseletét a jelenlegi kormányzat elvállalta.
     Az önkéntes pénztárak - pénzügyi jelentőségükön túl - olyan társadalmi, ezen belül ágazati, vállalati igényeket tudnak kielégíteni a nyugellátás, az egészségügy, a szociális gondoskodás területén is, amelyeknek az állam nem, vagy nem kielégítően tud megfelelni. Mivel az öngondoskodásnak ilyen formáját a magyar társadalom hosszú évtizedekig nélkülözte, ezeket az igényeket, illetve ezen igények kielégítésére fordított megtakarításokat az önkéntes pénztárak csak úgy tudták összefogni, hogy a megtakarításokat kedvezményekkel ösztönözte az állam.
     Az önkéntes pénztárak adó- és járulékkedvezményének tervezett megszüntetése ennek a megtakarítási kedvnek a nagyarányú csökkenését jelentheti. Ez nemcsak a pénztárak megszünéséhez, hanem a lakosság bizalmának elvesztéséhez vezet a hosszútávú megtakarításokkal szemben.
     Jelen nyilatkozatot aláíró pénztárszövetségek - amelyek az önkéntes tagok többségét képviselik - úgy gondolják, hogy egy rövid távú és jelentéktelen adóbevételi többlet érdekében ezt a társadalmi szempontból jelentős intézményt nem támogatni, hanem ellehetetleníteni, indokolatlan lenne.

Budapest, 1999. június 21.

Dr. Skrabski Árpád sk. Magyar Pénztárszövetség 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.	Fórizs Sándor sk. Hazai Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége 1132 Budapest, Váci út 48./e-f
Forgách Tamás sk. Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége 1063 Budapest, Bajnok u. 13.	Szabó Borbála sk. Általános Pénztárszövetség 1068 Budapest, Dózsa György út 84./b
Horváth Péter sk. Arany Kaptár Pénztárszövetség 8200 Veszprém, Budapesti út 8.	Dr. Lukács Marianna sk. Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége 1051 Budapest, Nádor u. 32.

     A Hírlevél lezárása után kaptuk a hírt, hogy jelentős változás nem várható az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak adókedvezményében.

Személyi hírek:
A Magyar Pénztárszövetség titkárságvezetői teendőit 1999. július 1-től
Máté Anna
látja el. Változott szövetség titkárságának munkarendje is. A továbbiakban hétfőn, szerdán és pénteken 8-14 óráig hívható a lent található telefonszámokon, vagy kereshető fel személyesen.