H Í R L E V É L

V. évf. 1. szám A Magyar Pénztárszövetség tájékoztató kiadványa 1999. március

"Association International de la Mutualité" konferencia és közgyűlés
1999 március 23-26. Barcelona

     Az "Association International de la Mutualité" (AIM) 2oo millió tagot képviselő, európai központú világszervezet, amely kölcsönös segélyszervezeteket, azaz a magyar "pénztárak"-at, német "Krankenkasse"-kat, francia "mutualité"-ket, angol "providence"-eket, holland "egészségbiztosító"-kat tömöríti magában. E szervezetek a tagok tulajdonában vannak, ezért anyagilag is leginkább érdekeltek abban, hogy a legkisebb költségért a legjobb egészségügyi ellátást nyújtsák.
      Az európai, a délamerikai és legújabb fejleményként a középafrikai országok majd mindegyikében a pénztártagság vagy a teljes lakosságra, vagy annak jelentős hányadára kiterjed. Ezek a szervezetek minden országban a társadalombiztosítás szolgáltatásait egészítik ki és sok esetben a társadalombiztosítás decentrumaiként gazdálkodási és adminisztrációs feladatokat látnak el. A tapasztalatok szerint más szervezeti formáknál alkalmasabbak az alábbi funkciók betöltésében:

• hatékony árkontroll a gyógyszerek, berendezések és egészségügyi ellátás tekintetében,
• a rugalmatlan állami vagy társadalombiztosítási szolgáltatások szükséglet szerinti kiegészítése,
• a társadalombiztosítással együttműködve, decentralizált, ugyanakkor országosan egységes ellátás pénzügyi feltételeinek biztosítása,
• olyan tőkebevonás az egészségügy finanszírozásában, amelyet nem követ profitelvonás,
• a hálapénz “copayment” intézményesített adózott jövedelemmé alakítása,
• a tagok bizalmának, jó közérzetének, önértékelésének, biztonságérzetének megteremtése,
• a tagok anyagi érdekeltségén keresztül a kultúrált és egészséges életvitel elterjesztése, a megelőzés intézményesítése,
• a társadalom emberi tőkéjének fejlesztése, e célból az egészségügyi és egyéb intézmények tevékenységének összehangolása,
• a tagok szolidaritásának, társadalmi védőhálójának, a társadalmi tőkének fejlesztése,
• a tagok jogainak, jogosultságainak garantálása a tagság tulajdonosi jogai a civil szervezet átláthatósága és a fokozott állami ellenőrzés útján,
• a szolgáltatások minőségének javítása a civil szervezet sajátos eszközeinek, így etikai kódex alkotásnak és az etikai elvek érvényesítésének, továbbá a szolgáltatók minősítésének útján.

     A felsorolt funkciók mindegyike, sőt azok egyes elemei önálló tudományos megalapozást és szociálpolitikai megfontolást igényelnek. Az AIM évente két konferenciával egybekötött közgyűlést szervez, amelyeken az évek során a fenti funkciók majd mindegyike sorra került. A legutóbbi ülésen a gyógyszerek költségeinek kontrollja továbbá az "evidence based medicine" volt a téma, tehát az, hogy az egyes országokban hogyan biztosítják a megalapozott kezelési módszerek alkalmazását.
      A gyógyszerárak kontrollja tűnik az egészségpénztárak számára napjaink legnagyobb kihívásának. Igen magas, esetenként az előállítási árat megközelítő, vagy meghaladó a gyógyszergyártók profitja és hasonló a forgalmazóknál jelentkező árrés. A gyógyszergyártók reklámtevékenysége, a saját termékeik elsőbbségét alátámasztó kutatások támogatása és publikálása befolyásolja az orvosokat, felhajtja a kezelési költségeket.
      A gyógyszerárak ésszerűsítése céljából az AIM nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat végez a különböző európai országokban a gyógyszerfelírási, gyógyszerfogyasztási szokásokról, azok hatékonyságáról. Tervezik a gyógyszerek elektronikus úton történő rendelését, ezzel megtakarítva a kiskereskedelmi árrést. A terápiákat, ezen belül a gyógyszerfelhasználást ajánlások kidolgozásával teszik költséghatékonnyá az "evidence based medicine" keretében.
      Az "evidence based medicine"-el kapcsolatban összegyűjtötték azokban az országokban meglévő ajánlásokat, amelyekben AIM tagszervezetek tevékenykednek. Németországban és Izraelben leginkább kidolgozott az ajánlások alkalmazása. Az "evidence based medicine" vizsgálatokban élenjáró Cochrane Collaboration kénytelen olyan kutatási eredményekre támaszkodni, amelyeket gyógyszergyárak finanszíroztak. Az AIM vizsgálatai feltétlen szükségesek az objektív véleménykialakítás céljából. A Magyar Pénztárszövetség a megelőzéssel. kapcsolatban dolgoztatott ki ajánlásokat, amelyek a veszélyeztető tényezők felismerése és a beavatkozás leírása mellett költséghatékonysági elemzést tartalmaznak.
      Az AIM következő kongresszusát 1999. októberében Berlinben rendezik az egészségügyi ellátás racionalizálása, az evidenciákon alapuló irányelvek az orvoslásban témában, ahol országonként összegzik az eddigi tapasztalatokat.

Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár,
a Magyar Pénztárszövetség elnöke

Ülést tartott a Pénztárszövetségek Fóruma

     1999. március 22-én ülést tartott a Pénztárszövetségek Fóruma, mely ülésen az alábbi napirendek kerültek megtárgyalásra:
     A magánnyugdíjpénztárak közötti átlépés szabályozása. A Pénztárak Garancia Alapja IT üléséről szóló beszámoló.
     A Garancia Alap igazgatótanácsa legutóbbi ülésének napirendjén különböző szabályzatok elfogadása és módosítása szerepelt - mondta Forgách Tamás. Ezek közül kiemelendő a Díjelszámolási szabályzattal kapcsolatos döntések.
     Felvetette, hogy a kéthetenként tartandó ülések határozatairól a jövőben rendszeresen kellene tájékoztatni a pénztárakat.
     A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy a Magyar Pénztárszövetség Hírlevelén keresztül kapják meg az információt a pénztárak az ülések témáiról.
     Forgách Tamás napirenden kívül elmondta, hogy a Garancia Alap határozata ellenére a pénztárak hozamközléseiben nem jelenik meg a megállapodásnak megfelelően az a lábjegyzet, hogy adott időszakban a magánnyugdíjpénztárak hozamai nem összehasonlíthatók. Emellett a különböző sajtótermékekben megjelenő hozaminformációk sok esetben tévesek, félrevezetőek.
     Illusztrációként bemutatta a Fejér Megyei Hírlapot és a Napi Gazdaságot.
     A továbbiakban ismertette az Állami Pénztárfelügyelet által összehívott - az átlépések szabályozásával kapcsolatos - tanácskozáson történt megállapodást.
     Annak ellenére, hogy a szabályozás normaszövegében megállapodtak az eredmény nem megnyugtató mert továbbra sincs számviteli szabályozás, valamint a TB-be való visszalépésre még mindig nincs intézkedés. A kormányrendelet megalkotása halaszthatatlan, hiszen sokan léptek be magánnyugdíjpénztárba olyanok, akik mostanra jöttek rá arra, hogy számukra kifejezetten hátrányos. A pénztárak viszont a rendelet hiányában nem tudják kezelni a TB-nek való átutalást.
     Az ülés további részében először Czöndör Gyula titkár ismertette a Fórum határozatának végrehajtását az Etikai Kódexhez való csatlakozás határidejének április 30-ra való meghosszabbításáról, majd tájékoztatta a jelenlévőket a Fórum működési feltételeinek javítására tett intézkedésekről.
     Réti Csaba Árpád felvetette: a Pénztárszövetségek Fóruma kezdeményezze a Pénztártanács elnökénél, hogy a Fórum kapjon tájékoztatást arról, mi a véleménye a Pénztártanácsnak a folyamatban lévő egészségbiztosítási reformról különös tekintettel az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak szerepére, valamint foglaljon állást abban, hogy ezzel összefüggésben milyen javaslatot kíván kialakítani az Öpt. módosítására.
     Pusztai Lajos emlékeztetett arra is, hogy egy korábbi felvetésnek megfelelően az Öpt. módosítása során meg kell oldani a különböző tipusú pénztárak közötti átjárhatóságot.
     Végül megállapodtak abban, hogy a következő összejövetelt a Pénztártanács ülésének napján tartják, úgy, hogy azt megelőzően még az előterjesztésre kerülő anyagokat megtárgyalhassák, a közös véleményt ki tudják alakítani.

A magánnyugdíjpénztár társadalmi és közgazdasági realitás

A Pénztártanács április 8-án ülésén Csehák Judit elnök bevezetőjében elmondta - a Pénztártanács által megismert anyagot az Állami Pénztárfelügyelet kormányülésre készítette, amelynek megtárgyalására azonban ott nem került sor. A kormány úgy döntött, hogy a korábban végrehajtott nyugdíjreformot részleteiben - általa létrehozott bizottságokkal - megvizsgáltatja, és csak azt követően, a bizottságok javaslatainak figyelembevételével hozza meg döntését. Ezekbe a bizottságokba a Pénztártanácsnak is módja lesz szakértőket küldeni. Ezeket a tényeket figyelembevéve kérte, hogy a Pénztártanács akár a jelenlegi előterjesztés alapján, vagy más irányból közelítve, de tárgyalja meg a témát, elemezze a nyugdíjreform egyéves tapasztalatait.
     Ezt követően több hozzászóló hangsúlyozta, hogy az új nyugdíjrendszer - mely bővült a magánnyugdíjpénztári elemmel - ma már társadalmi és közgazdasági realitás. Ezt a formát 1 millió 400 ezer állampolgár választotta, amely alapján ki lehet jelenteni, hogy nincs szükség alapvető változtatásokra. Lehet, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer és a TB nincs kellően összehangolva, lehetnek adminisztárciós és nyilvántartási problémák - amit természtesen orvosolni kell - de látni kell, hogy a létrejött magánnyugdíjpénztárak a szociális rendszer részét, az államháztartás részét, de a tőkepiac egy részét is jelentik.
     Vita bontakozott ki a résztvevők között a pénztári koncentráció kérdéséről. Többen úgy vélték, hogy a ma működő 33 pénztár túlságosan megosztja a piacot, sok kockázatot visz a rendszerbe, ezért mesterségesen is gyorsítani kellene a kisebb pénztárak beolvasztását a nagyokba.
     Míg mások úgy vélekedtek - elismerve a pénztárak számáról szóló érvelést - semmilyen beavatkozásra nincs szükség, hiszen a piaci szereplők eldöntik részben a pénztárak számát, másrészt a koncentráció irányát.
     A Pénztárszövetségek Fórumának soros szóvivője Fórizs Sándor kezdeményezte, hogy a koncentráció kérdését szakmai fórumon vitassák meg a pénztárak bevonásával, annál is inkább, mert különbséget kell tenni a nyílt és a zárt munkahelyi, ágazati pénztárak között. Szerinte a piaci hatások nem egyformán érvényesülnek a két tipus között. Másrészt a központilag erőltetett koncentráció megkérdőjelezi a pénztárak önkormányzatiságának elvét.
     A magánnyugdíjpénztári koncentráció veszélyeket is hordoz, ha monopolhelyzet alakul ki - érvelt egy másik felszólaló. Nem biztos, hogy jó irányba viszi a rendszert, ha a szociális és üzleti szféra egy kézben összpontosul - mondta.
     A Pénztártanács elfogadta azt a javaslatot, hogy a Pénztárszövetségek Fóruma és a Pénztártanács kezdeményezze egy szakmai tanácskozás összehívását, amelyen a működő pénztárak, a pénztárszolgáltatók és a Pénztárak Garancia Alapjának képviselői találkoznának és megvitatnák a legfontosabb szakmai kérdéseket, amelyeket orvosolni kell. Emellett gondolatot cserélhetnének a koncentráció, a piaci verseny, a kedvezmények kérdéseiről.
     Az ülés második napirendjének előadója Dr. Juhász Istvánné, az Állami Pénztárfelügyelet elnökhelyettese volt, aki a PF ellenőrzéseinek tapasztalatairól számolt be.
     Tapasztalataik kedvezőek - mondta Juhászné. A vizsgálatok célja a hibák konstruktív feltárása és a pénztárakkal való közös kijavítása és nem a mindenáron való szankcionálás. A módszer is ezt segíti. A hibák feltárását intézkedési terv követi, majd utóvizsgálat során ellenőrzik, hogy a szükséges korrekciókat elvégezte-e a pénztár.
     Az ellenőrzéseket éves ütemterv szerint folytatják. Emellett a felügyelet ajánlásokat készít olyan kérdésekben, amelyek a jogszabályokban nincsenek teljeskörűen szabályozva. Továbbá tervezik, hogy május hónapban tájékozódó jelleggel megvizsgálják a pénztárak működésre fordított költségeit. Május elején szintén megkezdik a magánpénztári körre kiterjedő befektetési vizsgálatot. Az így nyert adatokat összevetik a nyilvánosságra hozott hozamadatokkal.
     Az ülés során az elnök bemutatta a Pénztártanács két új tagját: Dr. Barát Gábor főigazgatót, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól, valamint Dr. Szepesi Györgyöt, az ÁPTF képviselőjét.
     A Pénztártanács a Pénztárak Garancia Alapjának igazgatótanácsába Farkas István delegálásáról döntött ifj. Nyers Rezső helyett, aki lemondott erről a tisztségéről.
     Végezetül bejelentés hangzott el arról, hogy a Pénztárszövetségek Fóruma április 13-ra összehívta a Péntárügyi Bizottságba delegált egészségügyi szakértőit, melynek során megvitatják a Miniszterelnöki Hivatal szakértői által készített egészségbiztosítási reformcsomagot. Az ülésre meghívást kaptak a miniszter és a MeH szakértői is.

Véleménycsere a Miniszterelnöki Hivatal egészségbiztosítási reformkoncepciójáról

A Pénztárszövetségek Fóruma április 13-ra összehívta a Pénztártanács Péntárügyi Bizottságába delegált egészségpolitikai szakértőit a MeH egészségbiztosítási koncepciójának megtárgyalására, különös tekintettel az önkéntes egészségpénztárak várható szerepére.
     A Pénztártanács ülését előkészítő tanácskozásra - a Fórum kérésére - Stumpf István miniszter Dr. Kincses Gyulát, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosát delegálta. Kincses Gyula főtanácsos tájékozatásának meghallgatása után a szövetségeket képviselő egészségpolitikai szakértők az alábbiakban összegezték véleményüket:

• A kormányprogram hipotézis szintjén mozog és nincs megalapozva gazdasági számításokkal. Nincsenek a célok megjelölve.
• Kifejezetten politikai hiba, ha az alkotók, a döntéshozók nem folytatnak dialógust a szakmai körökkel, az érintettekkel, ezért egy jó koncepció esetén is az bizalmatlanságot, ellenállást vált ki a közvéleményből. Jelenlévők szükségesnek tartják, hogy a koncepciót az érintettek és a szakmai körök teljes terjedelmében megismerhessék és azt az alkotókkal részleteiben megvitathassák.
• Nincs tisztázva a kötelező rendszer szerepe, feladata.
• Az egészségbiztosítási reformkoncepcióban nem tisztázott az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak szerepe.

- Felvetődött, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztár szerződhet valamely elismert pénztárral finanszírozásra, szolgáltatásra, egyéb feladatok ellátására.
- A pénztáraknak nagyon fontos szerepe van a prevencióban, rehabilitációban,
munkaegészségügyben, és speciális igények esetén.
- Ezeknek a pénztáraknak tényleges forrásbővítő lehetőségei vannak.

• Jelenlévők aggodalmukat fejezték ki a radikális változtatás miatt, ehelyett egy evolúciós átalakulást kisebb kockázatúnak tartanának, mely nagyobb népszerűségre tarthatna számot.
• A Pénztártanácsnak kötelessége és joga a dialógust kezdeményezni, minden anyagot megkérni és állástfoglalni.
• Kötelesssége továbbiakban az előző információk alapján az Öpt. módosítást előkészíteni.

A Pénztárszövetségek Fóruma az állásfoglalást megküldte a Pénztártanács elnökének azzal a kezdeményezéssel, hogy a Pénztártanács következő ülésén tárgyalja meg és foglaljon állást a MeH egészségpolitikai koncepciójával kapcsolatban, melynek során tegye meg javaslatát az Öpt. módosítására.