H Í R L E V É L

VII. évf. 3. szám A Magyar Pénztárszövetség tájékoztató kiadványa 2001. október

Aggódnak a munkahelyi önkéntes nyugdíjpénztárak

Az elmúlt időszak során tanulmányok, újságcikkek megjelenése, sőt kormányzati szintű bejelentések tanúskodnak arról: napirendre kerül a kialakult pénztár-struktúra megváltoztatása. A híradások jelenleg a második pillérről, azaz a magánpénztári rendszerről szólnak, bizonyos jelek szerint azonban az önkéntes pénztárak is az érdeklődés homlokterébe kerülhetnek. Ezt a véleményt erősítette az a bizottsági munka is mely az év során zajlott a Pénzügyminisztérium kezdeményezésére, amely során nem egyszer nyíltan is elhangzott az a vélemény, hogy a jelenlegi pénztárakat nyugdíjalapokká kellene átalakítani.
Annak ellenére, hogy a jelenlegi szabályozási folyamatban ez az elem nem jelent meg, mégis közreadjuk a munkahelyi nyugdíjpénztárak véleményét, melyben felhívják a kormányzat figyelmét arra, hogy amennyiben sejtéseik beigazolódnak, azok milyen veszélyeket hordoznak magukban. A Magyar Pénztárszövetség teljes mértékben azonosul az alábbiakban megfogalmazott gondolatokkal.

"A munkahelyi önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága nevében - remélhetőleg - még időben kívánjuk felhívni a Kormányzat figyelmét arra, hogy bár e pénztárak az érvényes törvények és rendelkezések alapján azonos elbírálás alá esnek a banki, biztosítói háttérrel rendelkező társaikkal, működésük filozófiájában, gyakorlatában, és nem utolsó sorban a költségvetési vonzatokban alapvető eltéréseket mutatnak hozzájuk képest.

A munkahelyi pénztárak a vállalati szociális és juttatási rendszer részeként működő non-profit szervezetek, melyek kizárólagos feladata a tagság időskori biztonsága érdekében tőkéje növelése. Semmilyen közvetett módon (vagyonkezelés, üzemeltetés, kapcsolt értékesítés, stb.) sem kívánnak profitot termelni, a munkáltató pedig költségei ellentételezéseként "mindössze" dolgozói fokozottabb ragaszkodását, ill. a vállalat imázsának növekedését reméli. Mindez a költségvetés számára olyan forrásbevonást jelent, amely e pénztárak léte nélkül nem jelenne meg. Ez főleg a

• munkáltatói tagdíj-hozzájárulás,
• a működési költségek - részben/egészben - történő fedezése,
• az infrastruktúra biztosítása,
• adományok és
• a saját munkatársaknak a pénztári munka céljaira történő biztosítása

     Az elmúlt közel hét év eloszlatta a munkáltatóknak és a dolgozóknak a mindenkori jogrenddel szembeni gyanakvását és bizalmatlanságát.

     Meggyőződésünk, hogy a munkahelyi önkéntes nyugdíjpénztárak jelenlegi intézményrendszerének átalakítása, a kedvezmények esetleges kurtítása nemcsak óriási felháborodást keltene, nemcsak morális és társadalmi kárt, az öngondoskodásra való hajlandóság csökkenését okozná, hanem a költségvetést, a tőkepiacot is megfosztaná a munkáltatók és a polgárok biztosította jelentős többlet forrásoktól.
Úgy gondoljuk, éppen e pénztárak bátorítása és erősítése lenne célszerű."

Mégsem lesz részvénytársaság a Felügyelet?

     Júniusban a PM közigazgatási államtitkára a Pénztárszövetségek Fóruma részére is megküldte véleményezésre azt a tervezetet, mely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részvénytársasággá alakításáról szólt. Az előterjesztés indokai között többek között az szerepelt, hogy hasonló szervezeti megoldások léteznek egyes EU országokban, másokban éppen előkészítés alatt áll a felügyeletek ilyen tipusú átalakítása. Legnyomósabb érvként az IMF ajánlására hivatkozott az előterjesztés.
     Az alábbiakban a Fórum véleményét adjuk közre, melyet államtitkár úr részére június 26-án megküldtünk:

     "A PSZÁF szervezeti átalakítását célzó elképzelésekről már korábban volt tudomásunk, melyről az az informális vélemény alakult ki, hogy a tervezett intézményi forma szokatlan megoldást jelent a hazai közigazgatási gyakorlatban, ezért a korábban felröppent hírt a pénztárszakma hitetlenkedve fogadta. A kézhez vett tervezetben szereplő indoklás szerint az új intézményi forma mellett az előterjesztő több érvet is felsorakoztat. Ezek között szerepel a nemzetközi pénzügyi szervezetek javaslata, a politikai függetlenség biztosítása, a gazdálkodási, valamint humánpolitikai és bérezési függetlenség megteremtése.
     Ezek az érvek felszínesen kezelve valóban meggyőzőek lehetnek, azonban mélyebben belegondolva a következő észrevételeket tehetjük:
     - Nem régiben - egy IMF bírálatra - éppen Miniszterelnök Úr fejtette ki véleményét "Magyarország önálló, független ország, önállóan készíti el költségvetését. Szívesen fogad ugyan minden tanácsot a nemzetközi pénzügyi szervezetektől, azonban döntéseit az ország érdekeinek megfelelően maga hozza meg."
     Ez a határozott hangvétel a közvélemény egyetértésével találkozott. Ezért úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek javaslatára hivatkozni csak annyiban érdemes, amennyiben javaslatuk megfontolandó.
- Véleményünk szerint a politikai függetlenség e szervezeti rendszerben sem biztosítható jobban a jelenleginél, hiszen a vezetők kinevezésének rendjében ez sem hoz változást.
- A humánpolitikai kérdésekben a tervezett új köztisztviselői jogállás keretei között biztosított lenne magasan kvalifikált személyi állomány alkalmazása.
- Amennyiben a költségvetési szempontokat helyezi a jogalkotó előtérbe úgy félő, hogy a jelenlegi felügyeleti díj nem lesz tartható, így annak további emelése várható, ami különösen a nonprofit szférát fogja érzékenyen érinteni.

     Nem volt módunk alaposabban megvizsgálni, hogy milyen egyéb problémákat vet fel a tervezet. Pl. érinti e az alaptörvényt.
     Hátrányosnak tartjuk, hogy a szakmai tanácsadó szervezetek megszüntetésre kerülnének. A meglévő tanácsadó testületeket egy általános elnöki tanácsadó testület szakmaspecifikusan nem tudja helyettesíteni, még akkor sem, ha abban 1-1 fővel helyet kapnak a szakmai érdekvédelmi szervezetek képviselői."

     A nyár végén ismertté vált, hogy a tervezett átalakítást a kormány levette a napirendről. Csak remélni tudjuk, hogy ez az ötlet ismét nem kerül elő.

A Magyar Pénztárszövetség másképp látja az egészségpénztárakat

     A Pénztártanács 2001. április 19-én három - az egészségpénztárak helyzetével - foglalkozó tanulmányt vitatott meg. Már akkor érzékelhető volt, hogy az egészségpénztárak jelenlegi működésével, azok fejlesztésének irányaival foglalkozók számos kérdésben ellentétes véleményt képviselnek, több esetben csak nagyon felszínesen, vagy téves információk alapján hozzák meg ítéleteiket. Ezek között is a legszélsőségesebb Németh György tanulmánya volt, amely kategórikusan vitatta az egészségpénztárak létjogosultságát.
     Mint az előkészítő megbeszélés összefoglalójából kitünik, a jelenlévő szakértők, egészségpénztárak szakmai szervezeteinek képviselői megállapították, hogy a Pénztártanács elé kerülő három tanulmány nem alkalmas arra, hogy az egészségpénztárak fejlődési pályáját felvázolják, további elemző munkára van szükség, melyet a napi gyakorlatot ismerő szakembereknek kell elvégezni. A Pénztárszövetségek Fóruma felajánlja szakmai segítségét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének különböző szakmai feladatok elvégzésére.
     A Magyar Pénztárszövetség elnöke külön levélben felajánlotta a Pénzügyminisztériumnak, hogy összefoglaló tanulmányt készít az egészségpénztárakról.
     A tanulmány időközben elkészült "Az egészségpénztáraknak az egészségügyi finanszírozási rendszer reformjában betöltött szerepe a francia szabályozás és gyakorlat tükrében" címmel, melyet döntően Dr. Skrabski Árpád, a szövetség elnöke írt meg. A tanulmány hangsúlyosan igyekszik bemutatni az egyes európai országokban kialakult gyakorlatot, különösen a francia modellt, különös tekintettel arra, hogy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény a francia szabályozást követi.
     A tanulmány figyelemre méltó abban a tekintetben is, hogy megközelítésében alapvetően eltér az eddig megismert elemzésektől, mivel a pénztárakkal mint civil szervezetekkel foglalkozik.
     A szövetség azt tervezi, hogy a tanulmány egyes fejezeteit vitára bocsájtja és ezek megállapításaival bővíti esetleg korrigálja a tanulmányt. Mivel a Hírlevél terjedelmi korlátok miatt nem alkalmas arra, hogy részleteket közöljön a tanulmányból, így azokat más úton fogjuk eljuttatni a pénztárak képviselőihez és a téma szakértőihez.
     Az első programra a meghívókat és az anyagot a Hírlevéllel együtt juttatjuk el az egészségpénztárakhoz.